Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Libamájat dolgoznak fel az Integrál Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. kiskunfélegyházi üzemében 2016. december 5-én. A víziszárnyas-termékeket előállító cég 805 millió forintos kapacitásbővítő beruházást hajt végre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium 402 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással segít.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

"Tányérközelbe" került ez első mesterséges fehérje az Európai Unióban

Beérkezett az első, laboratóriumi körülmények között előállított fehérjetermék engedélyezési kérelme az Európai Bizottsághoz.

Egy francia vállalat libamájra emlékeztető terméke kerülhet elsőként forgalomba az unióban, ez a termék azonban könnyen utat törhet a további labortermékeknek. Egy francia startup cég kívánja az úttörő szerepet játszani. A párizsi székhelyű, laboratóriumban előállított élelmiszerekre szakosodott vállalat (Gourmey) a libamájat utánzó, in vitro körülmények között előállított termékének forgalomba hozatal előtti engedélyezését kérelmezte, az Európai Unió mellett Svájc, az Egyesült Királyság, Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok élelmiszerbiztonsági hatóságainál - írta közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Baromfi Termék Tanács (BTT).

A szervezetek határozottan kiállnak a hagyományos állattenyésztés és állati-termékelőállítás mellett és az európai emberek egészségének védelme érdekében elutasít minden mű-élelmiszer népszerűsítésére és forgalmazására irányuló kezdeményezést, szögezték le.

Ahhoz, hogy egy laboratóriumban tenyésztett fehérjetermék az Európai Unióban forgalomba kerüljön, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) jóvá kell hagynia. A jóváhagyást az új élelmiszerekről szóló EU-s rendelet szabályozza és az értékelési folyamat magába foglalja a termék biztonságosságának és tápértékének legalább 18 hónapon át tartó alapos felülvizsgálatát. A Bizottság és a tagállamok jóváhagyását követően a termék mind a 27 uniós tagországban forgalomba hozható.

Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt években az európai agrárminiszterek egy része határozottan kiállt a hagyományos állati termékek mellett, a szintetikus fehérjetermékek esetében pedig szigorú szabályozást és hatástanulmányok elkészítését sürgetik.

Az év elején Csehország, Ciprus és Görögország miniszterei, a magyar, a luxemburgi, a litván, a máltai, a román és a szlovák miniszterekkel együtt felszólították a Bizottságot, hogy indítson nyilvános konzultációt a laboratóriumban tenyésztett fehérjetermékekről.

Magyarország vitát is szervezett az "új élelmiszerek"-nek az európai gasztronómiai hagyományokra gyakorolt lehetséges negatív hatásáról, kiemelve, hogy a hagyományosan előállított hús- és tejtermékek továbbra is az európai étkezési kultúra sarokkövei maradnak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Baromfi Termék Tanács (BTT) határozottan kiáll a hagyományos állattenyésztés és állati-termékelőállítás mellett és az európai emberek egészségének védelme érdekében elutasít minden mű-élelmiszer népszerűsítésére és forgalmazására irányuló kezdeményezést. Ez fokozottan igaz a baromfi termékpályán a legértékesebb terméknek számító hízott máj esetében.

A három szervezet egyetért abban, hogy ezen termékek engedélyezése előtt szigorú vizsgálatokra és előzetes hatástanulmányok elvégzésére van szükség. A szövettenyésztéssel előállított termékek későbbi élettani hatásai egyelőre nem ismertek, ahogyan a fogyasztó egészségét veszélyeztető kockázati tényezők (hormonális, szövettani) sem tisztázottak, emiatt az élelmiszer-biztonság területén pillanatnyilag fel sem mérhető kockázatot jelentenek - szögezték le a szakmai szervezetek.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×