Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
311.15
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Nyitókép: Pixabay

Istvánfalvi Miklós: problémát okoz, hogy külföldre kerül a magyar nyers tej

Évente átlagosan 190 kilogramm tejet, illetve tejterméket fogyasztanak a magyarok. Sajtból és vajból jóval kevesebb kerül itthon az asztalra, mint az uniós átlag – mondta az InfoRádióban a Tej Terméktanács társelnöke. Istvánfalvi Miklós arról is beszélt, hogy miért nehéz jelenleg növelni a magyar tejtermékfogyasztást.

A tejfogyasztást úgynevezett "tejegyenértéken" mérik, tehát minden termék át van számolva tejliterre, így tehát Magyarországon az átlagos tejtermék fogyasztása 190 kiló körül van évente. Ebből tejként 58 kilót fogyasztunk, sajtban és túróban együtt nagyságrendileg 7 kilót, vajból másfél kilót évente. A savanyított termékeknél – kefir joghurt – 16 kiló az éves elfogyasztott mennyiség – tudta meg az InfoRádió Istvánfalvi Miklóstól, a Tej Terméktanács társelnökétől.

A magyar fogyasztás jócskán elmarad az uniós átlagtól. Legjelentősebben a vaj- és a sajtfogyasztás alacsonyabb – kétszer annyi sajt fogy általában az unióban, és körülbelül háromszor annyi vaj. A szakember arról is beszélt, hogy a rendszerváltás korszakában, 1988 körül volt a legmagasabb itthon a tej- és tejtermékfogyasztás, utána jelentős csökkenés következett. Az utóbbi tíz évet tekintve az látszik, hogy

6-7 éve emelkedésnek indult, de inflációs és egyéb okoknál fogva az utóbbi két évben csökkent, illetve stagnált a tej- és termékfogyasztás Magyarországon.

"Mint bárki tapasztalhatta, drasztikus áremelkedés volt megfigyelhető az élelmiszerárakban az elmúlt két évben, ezen belül a tejtermékek árában is. Persze volt olyan tejtermék, amelyik az ársapka hatálya alá bekerült, de például a sajt ára jelentős mértékben megnőtt" – mondta Istvánfalvi Miklós, de a megítélése szerint az utóbbi egy évben már csökkent az ár.

A tavaly áprilisi bázishoz képest az idei áprilisi árak 4 százalékkal magasabbak, vagyis a tej és a tejtermékek már nem húzzák az inflációt, hanem inkább csökkentik, infláció alatti drágulás mutatkozott. Korábban a világpiacon és az európai piacon is keresleti piac volt, ez húzta felfelé az árakat, emelve a hazaiakat is – magyarázta a Tej Terméktanács társelnöke.

Istvánfalvi Miklós kiemelte: azzal, hogy a folyó tej áfáját 18-ról 5 százalékra csökkentették itthon, a szabálytalanul behozott import tej jelenléte megszűnt, az import folyó tej mennyisége rendkívül lecsökkent, csupán a szlovák import emelkedett egy picit az utóbbi két évben (de ez nem éri el az összes magyarországi tejfogyasztás 5 százalékát).

A fő keménysajtok piacán Magyarország nem önellátó, ezért itt jelentős az import. Ezenkívül olyan termékek érkeznek külföldről, amelyek túlkínálati piacról származnak, például az olcsó német sajtok is úgy vannak jelen itthon, hogy – megtartva a hazai piac árait – a késztermék-fölösleget közép- és kelet-európai országokban értékesítik. Ezzel a saját piacukat stabilizálják, de a célországban problémát okoz.

"Nekünk jelenleg azért kell küzdenünk, hogy a magyarországi fogyasztást növeljük. Ennek több akadálya is van. Egyrészt hiába csökkent az infláció mértéke, a korábbi áremelkedés okozta árszint kitart, az árak még mindig magasak, a vásárlóerőnek még növekednie kell, hogy a piac megmozduljon. Emellett

amennyiben Magyarországon nincs meg a nyers tej piaca, akkor ez a termék külföldre vándorol, exportra adják el a tejtermelők,

holott az ágazat három szereplőjének – tejtermelő, -feldolgozó, kereskedő – is az lenne az érdeke, hogy Magyarországon kerüljön feldolgozásra és értékesítésre" – hívta fel a figyelmet a Tej Terméktanács társelnöke.

Mint mondta, a feldolgozói kapacitások nagy része rendelkezésre áll itthon, ezeket jobban is ki lehet használni, például az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések, bővítések voltak a sajtgyártóknál. Ennek következtében félkemény és kemény sajtokat exportálni is tud az ország, például a Balkánra és arab országokba is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×