Az Eurostat friss jelentése szerint 2023-ban a kereskedelmi járatok száma elérte a 6,3 milliót, míg Magyarországon 107 ezer járatot regisztráltak. A tavalyi év még mindig visszafogottabb volt a járatok és az utasforgalom tekintetében, mint a 2019-es év, amikor az EU-ban 7 millió, Magyarországon pedig 123,6 ezer járatot regisztráltak – derül ki az Oeconomus elemzéséből.

A nem menterend szerinti járatok (charter- és egyéb különleges járatok) az összes járat 9,2 százalékát tették ki 2023-ban. A nyári hónapokban – júniusban, júliusban és augusztusban – volt a legmagasabb az előfordulási arányuk – 10,9 százalék, 11,4 százalék, illetve 10,4 százalék.

A gazdaságkutató elemzése alapján a légi közlekedés Magyarországon is szezonalitást mutat, erős nyári hónapokkal. Ugyanakkor – Európával ellentétben – nagyobb arányban közlekednek járatok év végén, decemberben, továbbá év elején, januárban.

Az Európai Unió tagországai közül a legtöbb kereskedelmi járatot 2023-ban a hollandiai amszterdami Schiphol repülőterén regisztráltak, 453 ezret. Ezt követte a franciaországi Paris-Charles de Gaulle (451 ezer) és a németországi Frankfurt/Main (427 ezer). Ezeket is megelőzte két EU-n kívüli ország – az Eurostat 2024-es adatbázisa alapján –, a legtöbb járat az isztambuli (496 ezer) és a londoni (455 ezer) repülőtéren fordult elő 2023-ban.

Az Eurostat adatbázisában szereplő, legalább évi egy járatot indító 794 repülőtér közül a budapesti Liszt Ferenc Nemetközi Repülőtér a 42. legforgalmasabbnak számított 2023-ban a járatok száma alapján – teszi hozzá tanulmányában Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző, az Oeconomus senior elemzője.

Ami az utasforgalmat illeti, az Eurostat még nem közöl teljes körű, 2023-ra vonatkozó adatokat – olvasható. 2022-ben közel 820 millió utas fordult meg az Európai Unió repterein, míg Magyarországon 12,4 millióan. Lakosságarányosan a legtöbb utast fogadó ország az Európai Unión belül Málta volt, egy állampolgárra 11 utas jutott.