Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
322.08
bux:
132420.52
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Nyitókép: mikroman6/Getty Images

Már csak 2,8 százalék az euróövezeti infláció

Az euróövezeti éves infláció 2,8 százalékra lassult januárban a decemberi 2,9 százalékról - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat végleges adatként csütörtökön. Tavaly januárban az éves infláció 8,6 százalék volt.

Januárban 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak decemberhez viszonyítva, amikor még 0,2 százalék növekedést mértek.

Mérséklődött januárban az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó maginfláció mértéke is: évi 3,3 százalékra lassult a decemberi 3,4 százalékos éves növekedés után. Havi összevetésben 0,9 százalékos volt a fogyasztói árak csökkenése energia- és élelmiszerek nélkül januárban a decemberi 0,5 százalékos növekedést követően.

Az energiaárak januárban 6,1 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól a decemberi 6,7 százalékos csökkenés után.

Az élelmiszer és élvezeti cikkek, (dohány, alkohol) árának az éves növekedési üteme 5,6 százalékra lassult januárban a decemberi 6,1 százalékról.

Az Európai Unióban az éves infláció januárban 3,1 százalékra csökkent a decemberi 3,4 százalékról. Egy éve még 10 százalékot mértek.

A legalacsonyabb éves inflációs rátát Dániában és Olaszországban mérték januárban (egyaránt 0,9 százalékosat), továbbá Lettországban, Litvániában és Finnországban (mindhárom országban 1,1 százalékosat). A legmagasabb éves infláció Romániában volt januárban (7,3 százalék), Észtországban (5,0 százalék) és Horvátországban (4,8 százalék). Decemberhez képest az éves infláció tizenöt tagállamban csökkent, egyben nem változott, tizenegyben pedig emelkedett.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×