A GDP 6,5 százaléka volt a tavalyi államháztartási hiány – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal podcastjában. Nagy Márton szerint a mostani válság teljesen más volt a korábbi évtizedek gazdasági kríziseihez képest. A tárcavezető hangsúlyozta: a koronavírus-járvány, majd a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború kínálati válságot okozott, és három csapdahelyzetet eredményezett:
- energia-,
- kamat-
- és fogyasztási csapdát.
Nagy Márton hozzátette: ebben az időszakban az infláció miatt megemelkedtek a kamatok, amire a Magyar Nemzeti Bank szintén kamatemeléssel reagált, ez azonban „lényegében kiütötte és kiszárította a hitelpiacot”. Emlékeztetett, hogy mindezek következtében az állampapírokon keresztül a magyar állam finanszírozási költségei is megugrottak. Ez okozott kamatcsapdát az állampapíroknál, valamint a hitelpiacon is.
Jelentős problémát jelentett, hogy
a magas infláció és a reálbérek csökkenése miatt „elakadt” a fogyasztás.
A miniszter arról is beszélt a podcastműsorban, hogy a fogyasztás visszaesése az áfabevételeken keresztül a költségvetésben is éreztette a hatását. „Ha nincs fogyasztás, nincs áfabevétel, ez pedig a költségvetés bevételi oldalán is lyukat ütött” – fogalmazott. Nagy Márton szerint részben ennek lett az eredménye az, hogy
2023-ban GDP-arányosan 6,5 százalékra emelkedett a költségvetési hiány.
Mint mondta, a magyar kormány „összetörte” az inflációt, így mára megszűnt a veszély, valamint stabilizálódtak az energiaárak is. Nagy Márton közölte: sokat segített az ár-profit spirál letörésében a kötelező akciózás és a GVH online árfigyelő rendszere.
Kiemelte, hogy a hitelpiacon is sikerült komoly változásokat elérni. Mint fogalmazott, a kormány nem vet ki további extraprofitadót a bankokra, cserébe viszont azt kéri, hogy a pénzintézetek „aktívan vegyenek részt a hitelezés helyreállításában”.
A miniszter úgy véli, az egyensúly és a növekedés egyformán fontos a gazdaság helyreállításában. „Még ha ezt sokan túl optimistának is tartják, idén négyszázalékos gazdasági bővülés a cél. Erre kell törekedni” – összegzett a nemzetgazdasági miniszter.
