Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Accountant or banker calculate the cash bill.
Nyitókép: Getty Images/seksan Mongkhonkhamsao

Tripla nyereséggel zárták a bankok a tavalyi évet

Mindezek ellenére a növekedés szerény volt, nem tudott lépést tartani az inflációval.

Megtriplázták nyereségüket a magyarországi bankok 2022-höz képest tavaly: 1374 milliárd forintos összesített nyereséggel zárták a 2023-as évet, ami új rekord - írja a Bank360 híradása alapján a Telex.

Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy többet is kellett adózniuk, a 2022-es évhez képest 50-szer többet: összesen 123 milliárd forintot fizettek az államkasszába. Társultak még ehhez egyéb költségek is, a pénzügyi szervezetek különadójára 103,7 milliárd, az egyéb helyi adókra 70,5 milliárd, a tranzakciós illetékre pedig további 305,5 milliárd forintot kellett fizetniük.

Jelentőset ugrottak a kamatbevételek is, a tavalyi év végére elérték a 8 ezer milliárd forintot, ami egy év alatt 80 százalékos növekedést jelent.

A kamatkiadások 112 százalékkal emelkedtek év végére az azt megelőzőhöz képest, és elérték az 5800 milliárd forintot.

9 százalékkal nőtt egy év alatt a bankok díj- és jutalékbevételei, de a ráfordítások is 11 százalékkal gyarapodtak. A banki dolgozók bérei is emelkedtek: a bérköltségek 20, a személyes jellegű ráfordítások pedig 21 százalékkal nőttek 2022-höz képest.

A pénzintézetek hatalmas céltartalékokat halmoztak fel az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásai miatt 2022-ben. Ezek nagy részét végül 2023-ban visszaírták, így az értékvesztés és céltartalékképzés a tizedére esett az előző évihez képest, ezen eddig 400 milliárd forintot profitáltak - írja a lap.

A bankok összesített mérlegfőindexe mindezek ellenére is csak 3 százalékkal gyarapodott,

ami ugyan emelkedés, de elmarad az infláció mértékéhez képest.

A hitelkövetelések pénzösszege ehhez hasonlóan csak 3,5 százalékkal tudott nőni, a bankokban tárolt betétállományok pedig több mint 4 százalékkal csökkentek egy év alatt.

A banki szakportál úgy véli, lehetséges, hogy a rezsiárak miatt meglódult kiadások okozták a csökkenést, de az sem kizárható, hogy a háztartások nagyobb hozamot ígérő, állampapírokhoz hasonló befektetésekbe helyezték inkább a pénzüket.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×