Infostart.hu
eur:
376.36
usd:
319.15
bux:
127068.48
2026. február 25. szerda Géza
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója beszédet mond, miután átvette a hazai tőkepiac fejlesztéséért a tőzsde igazgatósága által adományozott életműdíjat Patai Mihálytól, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnökétől az OTP Bank részvényeinek tőzsdei szereplése 25. évfordulója alkalmából rendezett sajtótájékoztatón az V. kerületi Bank Centerben 2020. október 7-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Újabb banki felvásárlásokról beszélt Csányi Sándor

Az OTP elnök-vezérigazgatója a Bloombergnek adott interjúban arról beszélt, hogy az akvizíciókkal regionális óriásbankká tennék a pénzintézetet.

Az OTP a profitnövekedésből származó forrásait igénybe véve azt tervezi, hogy folytatja az akvizíciókat, amelyek regionális óriásbankká tették a pénzintézetet – mondta Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a Bloombergnek. Hozzátette, hogy tekintve a magyar piac szűkösségét, külföldön is élénken vizsgálják a bővülési lehetőségeket, s ha olyan országban van eladó bank, ahol már jelen van az OTP, az mindenképpen érdekli őket – írja a vg.hu.

Csányi Sándor 1992-es vezérigazgatói kinevezése óta folyamatosan terjeszkedik a bankcsoport, amely 2016 óta tizenegy pénzintézetet vásárolt fel Kelet-Európában, főként a Balkánon, és ezalatt majdnem megháromszorozta az eszközállományát, amelynek összértéke szeptember végére meghaladta a százmilliárd eurót. A terjeszkedésnek köszönhetően a nettó kamatbevétel mintegy 70 százaléka már a határon túli egységekből származik.

Idén megugrott nyereségének köszönhetően az OTP tőketartaléka jóval a szabályozói követelmények felett maradt, hitelállományának növekedése pedig az emelkedő kamatoknak hála éves alapon 71 százalékos bővüléshez vezetett az első három negyedév adózott eredményében. Az OTP-nek tehát bőven maradt forrása ahhoz, hogy ebből – a tőkekövetelményeket betartva – akvizíciókat finanszírozzon. Az idén ez két tranzakcióhoz vezetett: az év elején megvásárolták az üzbegisztáni Ipoteka Bankot, megalapozva ezzel egy közép-ázsiai terjeszkedés lehetőségét, és lezárták a szlovén Nova KBM-ügyletet. Csányi Sándor az interjúban Azerbajdzsánt, Grúziát és Kazahsztánt nevezte meg potenciális célpontként.

A nyereség felhasználásának másik módja, hogy egy részét osztalék vagy részvény-visszavásárlás formájában visszajuttatják befektetőiknek. Az OTP az idén mintegy 240 millió dollárt fizetett ki osztalékként, s az előrejelzések szerint ez az összeg jövőre 290 millió dollárra emelkedik.

Az OTP-nek az egymással háborúzó Ukrajnában és Oroszországban is vannak érdekeltségei. Korábban azt kommunikálták, hogy egy orosz rendelet nehezíti az egység eladását, majd októberben bejelentették, hogy mintegy százmillió dollár osztalékot vonnak ki az országból. Ukrajna hosszas huzavona után levette az OTP-t a háború szponzorainak listájáról, ahová a bank tényekkel alátámasztott indoklása szerint teljesen alaptalanul került fel. Az ukrán piacon is fontolóra vennék az akvizíciós lehetőségeket, viszont a lengyel piacra lépést Csányi Sándor kizárta, amíg a devizahitelekkel kapcsolatos évtizedes jogi problémák megnyugtatóan nem rendeződnek.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző szerint Magyarország népegészségügyi mutatói riasztóan rosszak, és ebben meghatározó szerepe van az életmódnak, különösen a táplálkozásnak. Úgy látja, a problémát tovább mélyíti a szegénység: az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban kényszerülnek rosszabb minőségű, "olcsó kalóriákat" kínáló élelmiszerekre. A szakértő hangsúlyozta, hogy tudományos konszenzus van arról, merre kellene átalakítani az élelmezési rendszert, mégis hiányzik a rendszerszintű megközelítés és a világos táplálkozáspolitika – minderről a Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában konferenciáján beszélt. A programban a fenntartható élelmiszeripar gyakorlati oldaláról is szó esett: az upcycling megoldásoktól a nagyvállalati regeneratív átálláson át a hulladék-visszagyűjtési és komposztálási rendszerekig több példa mutatta meg, hogyan lehetne a "hulladékból" erőforrás, a rendszerből pedig egyszerre egészségesebb és ellenállóbb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×