Infostart.hu
eur:
387
usd:
328.61
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója beszédet mond, miután átvette a hazai tőkepiac fejlesztéséért a tőzsde igazgatósága által adományozott életműdíjat Patai Mihálytól, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnökétől az OTP Bank részvényeinek tőzsdei szereplése 25. évfordulója alkalmából rendezett sajtótájékoztatón az V. kerületi Bank Centerben 2020. október 7-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Újabb banki felvásárlásokról beszélt Csányi Sándor

Az OTP elnök-vezérigazgatója a Bloombergnek adott interjúban arról beszélt, hogy az akvizíciókkal regionális óriásbankká tennék a pénzintézetet.

Az OTP a profitnövekedésből származó forrásait igénybe véve azt tervezi, hogy folytatja az akvizíciókat, amelyek regionális óriásbankká tették a pénzintézetet – mondta Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a Bloombergnek. Hozzátette, hogy tekintve a magyar piac szűkösségét, külföldön is élénken vizsgálják a bővülési lehetőségeket, s ha olyan országban van eladó bank, ahol már jelen van az OTP, az mindenképpen érdekli őket – írja a vg.hu.

Csányi Sándor 1992-es vezérigazgatói kinevezése óta folyamatosan terjeszkedik a bankcsoport, amely 2016 óta tizenegy pénzintézetet vásárolt fel Kelet-Európában, főként a Balkánon, és ezalatt majdnem megháromszorozta az eszközállományát, amelynek összértéke szeptember végére meghaladta a százmilliárd eurót. A terjeszkedésnek köszönhetően a nettó kamatbevétel mintegy 70 százaléka már a határon túli egységekből származik.

Idén megugrott nyereségének köszönhetően az OTP tőketartaléka jóval a szabályozói követelmények felett maradt, hitelállományának növekedése pedig az emelkedő kamatoknak hála éves alapon 71 százalékos bővüléshez vezetett az első három negyedév adózott eredményében. Az OTP-nek tehát bőven maradt forrása ahhoz, hogy ebből – a tőkekövetelményeket betartva – akvizíciókat finanszírozzon. Az idén ez két tranzakcióhoz vezetett: az év elején megvásárolták az üzbegisztáni Ipoteka Bankot, megalapozva ezzel egy közép-ázsiai terjeszkedés lehetőségét, és lezárták a szlovén Nova KBM-ügyletet. Csányi Sándor az interjúban Azerbajdzsánt, Grúziát és Kazahsztánt nevezte meg potenciális célpontként.

A nyereség felhasználásának másik módja, hogy egy részét osztalék vagy részvény-visszavásárlás formájában visszajuttatják befektetőiknek. Az OTP az idén mintegy 240 millió dollárt fizetett ki osztalékként, s az előrejelzések szerint ez az összeg jövőre 290 millió dollárra emelkedik.

Az OTP-nek az egymással háborúzó Ukrajnában és Oroszországban is vannak érdekeltségei. Korábban azt kommunikálták, hogy egy orosz rendelet nehezíti az egység eladását, majd októberben bejelentették, hogy mintegy százmillió dollár osztalékot vonnak ki az országból. Ukrajna hosszas huzavona után levette az OTP-t a háború szponzorainak listájáról, ahová a bank tényekkel alátámasztott indoklása szerint teljesen alaptalanul került fel. Az ukrán piacon is fontolóra vennék az akvizíciós lehetőségeket, viszont a lengyel piacra lépést Csányi Sándor kizárta, amíg a devizahitelekkel kapcsolatos évtizedes jogi problémák megnyugtatóan nem rendeződnek.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×