eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. palackok visszaváltására szolgáló automatáinak sajtóbemutatója a vállalat budapesti bemutatótermében 2023. november 28-án. Az új visszaváltási rendszerrel a 40 százalék körüli szintről 90 százalék fölé emelkedhet az egyszer használatos italos palackok visszagyűjtési aránya.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Fontos információt kell ma közölnie a kormánynak az új visszaváltási rendszerről

Január 1-je helyett csak július 1-jétől lesznek kötelesek feltüntetni a gyártók a visszaváltáshoz szükséges kódokat a palackokon – mondta az InfoRádióban Miklósvári Géza. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség elnöke azt is jelezte, a tagszervezeteik még nem tudják, mennyibe kerül majd a csatlakozás a rendszerhez.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség tagjai egyetértenek a visszaváltási rendszer bevezetésével, mert ezzel biztosítható az Európai Unió által megkövetelt 77, majd 90 százalékos visszagyűjtési arány, de az a gondjuk, hogy a visszagyűjtési rendszert szabályozó rendelet csak októberben jelent meg – mondta Miklósvári Géza. A szervezet elnöke kiemelte, hogy a szabályozás nélkül a vállalkozások nem tudtak felkészülni az újfajta címkézésre, mert az új rendelet határozta meg, hogy a címkének hogy kell kinéznie, mit kell feltüntetni a visszaváltással vagy a díjával kapcsolatban.

"Ezért most az összes gyártó – és nemcsak az ásványvíz- és üdítőital-gyártók, hanem sörösök, szeszesek, borosok – elkezdi megrendelni valamennyi termékére a címkét, és nyilvánvaló, hogy ez időt vesz igénybe, ezért noha a visszaváltási rendszer január 1-től lép életbe, de hat hónap átmeneti időt határoz meg a rendelet, ameddig még a régi címkével forgalomba hozott termékek is a piacra kerülhetnek" – mondta Miklósvári Géza.

A visszaváltási díj termékenként 50 forint lesz, tehát a vevő vásárláskor az 50 forintot kifizeti, de ha visszaviszi a palackot, akkor az 50 forintját visszakapja

– ismertette az elnök. A gyártóknak és a cégeknek azonban költséget jelent az új rendszer, mert egyrészt ki kell fizetniük a rendszercsatlakozási díjat, másrészt pedig viselniük kell a rendszer működtetésének a költségét is.

"Az a gondunk, hogy ezek a költségek ma még nem ismertek, a rendelet szerint november 30. a legkésőbbi időpont, amikor a kormányzat nyilvánosságra hozza, hogy mik ezek a költségek. Bízunk abban, hogy olyan mértékűek lesznek, amelyek nem okoznak túlzott inflációgerjesztő hatást, illetve megőrzik a cégek a versenyképességüket" – mondta a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×