Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.03
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Forrás: YouTube/MNB

Virág Barnabás: év végére 11 százalék alatt lehet az alapkamat, 7 százalék alá csökken az infláció

A Monetáris Tanács keddi ülése után a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte, óvatosságra van szükség, de jól alakul az infláció, a gazdasági növekedés, és a külső kockázati környezet is.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 11,50 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte. Az előző kamatdöntő ülésen ugyancsak 75 bázisponttal csökkent az alapkamat.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a döntés utáni háttérbeszélgetésen kiemelte, a Monetáris Tanács továbbra is lépésről lépésre halad, körültekintően, adatvezérelt módon, az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulásának függvényében hoz döntést.

Az MNB alelnöke úgy értékelt, hogy a makrogazdasági folyamatok trendszerű javulást mutatnak: az infláció csökken, a külső egyensúlyi pozíció javult, és kikerült a magyar gazdaság a recesszióból.

„A dezinflációt 2024-ben is folytatni kell. A fegyelmezett monetáris politika fenntartására van szükség az árstabilitás elérése érdekében” – jelentette ki Virág Barnabás. Arról is beszélt, hogy az erőteljes dezinflációs folyamat, illetve a kockázati környezet javulása lehetővé teszi az alapkamat-csökkentési ciklus folytatását, de indokolt az óvatos megközelítés a külső kockázatok miatt.

Mint elárulta, a tanács három kamatcsökkentési opciót tárgyalt (50, 75 és 100 bázispont), és egyhangúan döntött a 75 bázispontos mérséklésről, így jelenleg az alapkamat 11,50 százalék, és ezzel a hazai reálkamat tovább emelkedett, és tartósan a pozitív tartományban lehet.

„Az irányadó ráta az év végére 11 százalék alá csökkenhet, és februárban egy számjegyű lehet”

– mondta az alelnök.

Makrogazdasági helyzetről elmondta, az infláció 9,9 százalékra csökkent, a mérséklődés dinamikusan folytatódik, és 7 százalék körül lehet év végére, sőt, ha az olajárak nem emelkednek addig, akkor akár hét százalék alá is süllyedhet december végére.

Azt is pozitívumként értékelte, hogy visszatért a gazdasági növekedés, a harmadik negyedévben 0,9 százalékos emelkedés volt negyedéves összevetésben, és a jegybank szerint az év végéig tovább élénkül, és év/év alapon is pozitív tartományba kerül.

Szintén kedvező jelként emelte ki Virág Barnabás, hogy a külső egyensúly gyors és jelentős javulást mutat, sőt a folyó fizetési mérleg a vártnál is gyorsabban javulhat.

„A globális befektetői hangulat javult, de a globális bizonytalanság és a nemzetközi kockázatok velünk vannak, ezért indokolt az óvatosság” – tette hozzá.

Az MNB Monetáris Tanácsa négy kockázati tényezőt lát:

  • geopolitikai feszültségek
  • energia- és nyersanyagpiacok
  • recessziós félelmek Európában
  • fegyveres konfliktusok

Az infláció alakulását elemezve a jegybank alelnöke azt emelte ki, hogy általános dezinflációs folyamaton megy át a magyar gazdaság, és ez kifejezetten erős az élelmiszerek és az iparcikkek esetében. Az inflációs nyomás a 2021 elején látott szintre mérséklődött a maginflációt tekintve hó/hó és negyedév/negyedév alapon is.

„A trend egyértelmű, az irány jó, ezt a folyamatot kell továbbvinni a következő időszakban is”

– jelentette ki Virág Barnabás, és közölte: év végére a magyar infláció a régiós értékekhez hasonlót fog mutatni.

“A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók további módosításáról” – összegzett Virág Barnabás.

Kérdések

Kérdésekre válaszolva elmondta, a minimálbér és garantált bérminimum nemrégiben bejelentett emelése összhangban van a jegybanki várakozással, így nincs szükség a prognózisok változtatására. Szerinte a garantált bérminimum 10 százalékos emelésének lehet nagyobb hatása a bérstruktúrára, de az infláció tekintetében nem szükségszerűen jár érdemi következményekkel, mert a növekedési várakozás 3-4 százalék, az infláció 5 százalék, így 8-9 százalék körül lehet a nominális termelékenység-növekedés, ez közel van a béremeléshez, ezt képesek az alelnök szerint kigazdálkodni a vállalkozások addicionális áremelések nélkül.

Üvegvisszaváltás

A hulladékgazdálkodási díjak közül a júliusban bevezetett kiterjesztett gyártói felelősség inflációs következménye lehet érdemi, de ez is nagyságrendileg kisebb, mint ami a sajtóban megjelent, az eddig beérkezett adatok is ezt mutatják. A január elsejétől hatályba lépő kötelező visszaváltási díj pedig nem szükségszerűen növeli a megélhetési költségeket, hiszen visszaváltás esetén visszajár ez az összeg, ezzel összhangban ez a díjemelés várhatóan nem érinti az inflációt.

A 2024-es várható reálkamat-prémiumról nyilatkozva a jegybanki vezető megismételte, a monetáris kondíciók kialakítása során lépésről lépésre, adatvezérelten haladnak előre, és majd három tényező – dezinflációs pálya, külső, globális befektetői hangulat/kockázatvállalási hajlandóság, magyar gazdaság kockázati megítélése – fogja meghatározni, mekkora lesz adott időszakban a reálkamat.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×