Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója az Agrár Széchenyi Kártya program eredményeiről és jövőbeli céljairól tartott sajtótájékoztatón a Agrárminisztériumban 2021. február 9-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Krisán László: ebben a helyzetben a gördülő tervezés a legjobb módszer

A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a valós gazdasági folyamatokhoz kell igazítani a valós gazdasági teljesítményeket. Krisán László az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: nem a statisztikák, hanem a vállalkozók által közölt információk alapján reagálnak a felmerülő problémákra.

Meglehetős bizonytalanság van a gazdaságban, például a jövő évi GDP-növekedési előrejelzésben is nagy a szórás, 2,1 és 4,3 százalék közötti adatok ismertek.

"Öt éve tart ez a varázsgömb-simogatás. A koronavírus-járványban – és ez nem magyar sajátosság volt – egy hétre előre nem lehetett látni, nemhogy egy évre. Aki akkor költségvetést tudott csinálni pénzügyminiszterként és bejött neki, az előtt le a kalapot. Folyamatosan olyan kiszámíthatatlan körülmények vannak, amelyekre senki nem gondolt. Azt senki nem gondolta, hogy két év után a Covidot egy nap alatt elfújja egy orosz–ukrán háború. Azt senki nem gondolta, hogy az orosz–ukrán háború szankciós lába ki fog alakítani egy olyan energia-árrobbanást, amire nem volt példa ötven éve. Arra sem gondolt senki, hogy október 7-én megtámadják Izraelt. És ezek a lépések mindenfajta számolást felborítanak. Tehát a 2-4 százalék közötti jövő évi GDP-növekedési számra visszatérve, beleférhet mind a kettő" mutatott rá Krisán László.

A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója híve a gördülő tervezésnek és a gördülő költségvetésnek, mert szerinte hozzá kell igazítani minden egyes alkalommal, alkalomszerűen, akár évente többször is a valós gazdasági folyamatokhoz a valós gazdasági teljesítményeket. Jelenleg nem tartja olyan nagyon fontosnak a GDP-előrejelzést és a hasonló adatokat, mert azok bár fontosak, de nem akarja ennek alárendelni a napi életre adandó válaszaikat. Nekik naponta kell meghallgatniuk a hozzájuk bejövő 4-5-600 vállalkozót, és naponta kell leszűrniük az általuk hozott információkból a következtetéseket.

Krisán László szerint húsz éve ennek a 3 É-nek a híve:

  1. "értem, amit a vállalkozó mond,
  2. érdekel, amit mond, felszedjük a tudást,
  3. érdekem van benne, mert segíteni akarunk neki."

A vállalkozóktól érkező információk alapján azonosítják, leképezik a problémát, azt "lefordítják", megfogalmazzák a gazdaságpolitika felé, és mellékelnek javaslatokat a megoldásra. És amennyiben a gazdasági kormányzat is valósnak látja a problémát, és esetleg elfogadja a KAVOSZ javaslatát, akkor azt végre is kell hajtaniuk.

Újabb elvárásnak kell megfelelniük a vállalkozásoknak

Krisán László az Arénában beszélt arról is, hogy az európai általános adatvédelmi rendeletnél, a GDPR-nál is sokkal nehezebb lesz megfelelniük a vállalkozásoknak az úgynevezett ESG-keretrendszernek. Ők a felkészülést már egy éve elkezdték, és az látszik, hogy ez rosszabb lesz, mint a tíz éve kezdődött GDPR volt. Akkor azt senki se vette igazán komolyan, csak annyit tudtak a vállalkozók, hogy majd lesz az Európai Uniónak valami újabb agyszüleménye a személyiségi jogokkal kapcsolatban. Készültek rá jogszabályok, aztán volt kétszer határidő-módosítás is, emiatt is következhetett be az, hogy ez "beesett hétfőről keddre" a vállalkozásoknak, és hirtelen mindenki horrorpénzekért vásárolgatta a GDPR-tanulmányokat és -szabályzatokat és szervezeti rendszereket, tartva a kilátásba helyezett büntetésektől is.

Most az ESG ennél egy kicsit rosszabb lesz a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint. Ők egyébként az ESG-t (Environmental, social, and corporate governance) KTI-nek nevezik a magyar "környezet, társadalom és irányítás" fordítás alapján.

"Ez olyan jelentéstételi, szabályozottsági, keretrendszerbe foglalási kötelezettségeket fog tenni a vállalkozásokra, amivel még soha nem szembesült senki.

Ez 2024. január elsejétől a bankoknál és az 500 fő fölötti vállalkozásoknál lép hatályba, és 2025. január elsejétől terjesztik ki a 250-esekre és talán még lejjebb. De a nagyvállalatok, hipermarketek, gyártók a beszállítóiktól és az alvállalkozóiktól kényszerűen el fogják kérni az ESG-s megfelelőségeiket, akármennyire nem 500 fő fölöttiek vagy 250 fő fölöttiek. Nekünk most hegyekben állnak az olyan jelzések a kisvállalkozásainktól, hogy tőlük a hipermarketlánc, ahova beszállít, már most jelentéstételi kötelezettséget ír elő, és ez az ESG-jelentés nem olyan vicces, már kitöltögettem jó néhányat" – vázolta a kihívásokat a szakember.

Van ugyanis egy több mint féloldalas képlet annak meghatározására, hogy milyen ökolábnyomot hagy az adott termék előállítása a környezetben, és ez annyira bonyolult, hogy "még nem sikerült teljesen megfejteni".

"Milyen fogyasztás, milyen kilowattóra, milyen ez, az, amaz kell a termék előállításához. És ez még egyébként az értelmezhető kategória, mármint a környezet (az E, magyarul a K betű a rövidítésből), mert gyerekeink vannak, unokáink lesznek, ne hagyjunk nekik egy teljesen szétpusztult bolygót. De az S és a G (a társadalom és az irányítás) már nagyon kérdéses, mert abban nagyon sok társadalmi és szubjektív elem van" – mutatott rá Krisán László.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×