Infostart.hu
eur:
359.08
usd:
305.6
bux:
136450.66
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Szurkolói bejárat a Nemzeti Atlétikai Központnál 2023. augusztus 18-án, egy nappal a budapesti atlétikai világbajnokság kezdete előtt. Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét augusztus 19. és 27. között rendezik.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Budapest a világ sportturizmusának egyik legkiemelkedőbb városa lett

Budapest nagy előrelépést ért el, hogy fontos sportturisztikai célponttá váljon, 2022-ben – a labdarúgó-világbajnokság házigazdáját, Dohát is megelőzve – már a világ sportturizmusának 13. legkiemelkedőbb városa volt, 2023-ban pedig már a tizedik legnépszerűbb célpontja lett a nemzetközi sportturizmusnak – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az Oeconomus elemzésének aktualitását a szombaton kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság adja, ami Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye.

Közölték: az elmúlt években számos példa mutatta a sport turizmusra gyakorolt pozitív hatását.

Az idei Forma–1-es Magyar Nagydíj idején rekordszámú, 150 ezer vendégéjszakát regisztráltak, a Fukuoka városának visszalépése miatt beugróként megrendezett 2022-es vizes világbajnokság félmillióval növelte a vendégéjszakák számát Budapesten, és a vidéki helyszíneken is jelentős bővülést tapasztaltak, míg a koronavírus-járvány után a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság csábította vissza a külföldi turistákat Magyarországra – sorolták.

A sportturizmus speciális utazási forma, ami két főbb irányzatot foglal magába:

  • részben a sporttal kapcsolatos tevékenységekben részt vevőket,
  • részben a nagy sporteseményekre ellátogató nézőket.

A sportturizmus egyre népszerűbb módja annak, hogy a turisták új úti célokat fedezzenek fel, különböző kultúrákat ismerjenek meg és sporttal kapcsolatos tevékenységekben vegyenek részt. Így az idegenforgalomnak ez a formája jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár, támogatja a helyi vállalkozásokat, bevételt generál, miközben közösségi élményt teremt a résztvevőknek, munkalehetőségeket teremt, javítja az érintett emberek jólétét, valamint a sportesemények helyszíneinek nemzetközi imázsát – írták.

Hozzátették, hogy a sportesemények megrendezése jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel, ilyenkor például stadionok épülnek, fejlesztik a már meglévő sportlétesítményeket és a közlekedési rendszereket, ezek a beruházások pedig hosszú távú előnyökkel járhatnak a helyszínek számára, javítják az általános életminőségét és növelik a helyszín vonzerejét mind a látogatók, mind a helyi lakosok számára.

A sportturizmus elősegíti a fizikai aktivitást, az embereket testmozgásra, szabadtéri kikapcsolódásra, ezáltal egészséges életmódra ösztönzi, emellett lehetőséget nyújt az utazók számára, hogy új kultúrákat tapasztaljanak meg és új emberekkel találkozzanak, ez elősegíti a kultúrák és közösségek közötti megértést és megbecsülést. A turizmusnak ez a formája segíthet a közösségérzet és a büszkeség érzésének kialakításában is – közölték.

A sportturizmus a teljes idegenforgalmi ágazat 10 százalékát képviseli és előrejelzések alapján a sportesemények 2023-ban ösztönözni fogják az utazásokat,

a sportturizmus esetében nemzetközi szinten közel 12 százalékos növekedés várható az év során – tették hozzá.

Példaként említette az elemzés Kínát, amely ugyan visszalépett a júniusi Ázsia-kupa labdarúgótorna megrendezésétől, de a zéró-Covid-korlátozások enyhítése jegyében 2023 szeptemberében már otthont ad az elhalasztott Ázsiai Játékoknak, miközben Franciaország a 2024-es nyári olimpiai játékok és az idei rögbi-világbajnokság kapcsán számít turizmusa fellendülésére.

A kutatások azt is kimutatták, hogy a sportturizmusban részvevők hosszabb időt töltenek és többet költenek a turisztikai célpontokon, emellett erősebb érzelmi kötődést alakítanak ki az úti célponttal, és a későbbiekben nagyobb eséllyel térnek vissza oda – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Bár 2025-ben a közép- és kelet-európai térségben összességében stabilizálódtak a fizetésképtelenségi mutatók, a magyar piacon is érdekelt Coface legfrissebb elemzése széttagolt képről tanúskodik: a különböző régiós országok között egyre markánsabb különbségek figyelhetőek meg, amelyeket az eltérő makrogazdasági környezet alakít. Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben a fizetésképtelenségi eljárások száma, éves szinten közel 18 százalékkal. A szektorok közül az építőipar és a szállítmányozás számít a legrizikósabbnak. Magyarország kedvezőbb eredményt ért el, hiszen 6,6 százalékkal csökkent a fizetésépképtelenségi eljárások száma az elmúlt két év rekordmagas szintjei után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×