Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
gas fired power plant in Eemshaven
Nyitókép: Canetti/Getty Images

Ezek a cégek a legesélyesebbek arra, hogy megépítsék az új hazai gázerőműveket

Az MVM nyilvánosságra hozta azoknak a cégeknek a neveit, amelyek bejutottak az erőműépítési pályázat utolsó körébe.

Az MVM Csoport márciusban indított nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat kombinált ciklusú gázturbinás erőművi blokkok megépítésére - írja az index.hu. A Tiszai Erőmű tiszaújvárosi és a Mátrai Erőmű visontai telephelyein összesen 1600 megawattnyi korszerű energiatermelő kapacitás létesülhet. A felhívásokat jelentős érdeklődés kísérte, végül hat-hat pályázó részvételi dokumentációját fogadták el, velük kezdődik meg az ajánlati szakasz.

A kombinált ciklusú gázturbinás (ún. CCGT – Combined Cycle Gas Turbine) erőművek viszonylag gyorsan megépíthetők, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk alacsony, teljesítményük a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható. Az időjárásfüggő megújulók széles körű hasznosításához megfelelő mennyiségű kiegyenlítő kapacitás is szükséges.

A tervezett blokkok több ezer megawatt napelemes termelés rendszerbe kapcsolását alapozzák meg, és Bizonyos arányban alkalmasak lesznek hidrogén tüzelésére is.

A két új tiszaújvárosi blokk évente átlagosan 5200, míg a mátrai 3800 gigawattóra villamos energiát termelhet.

Az MVM Tiszai Erőmű fejlesztésének eredményeképp két darab, egyenként maximum 500 megawatt teljesítményű blokk létesül, amelynek kivitelezője a

  • Siemens Energy, a Market Építő Zrt. és a Mytilineos SA (görög) konzorcium,
  • a Calik Enerji Swiss AG (török), az Ansaldo Energia Spa (olasz) konzorcium,
  • a China National Machinery Corporation,
  • az ELSEWEDY ELECTRIC (egyiptomi), a West Hungária Bau Kft. és Status KPRIA Zrt. konzorcium,
  • a Técnicas Reunidas SA (spanyol) és a
  • Harbin Electric (kínai) pályázók közül kerülhet ki.

Az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőművének visontai telephelyén a maximum 650 megawatt teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű esetében a

  • General Electric és Calik Enerji Swiss AG (török) konzorcium,
  • a China National Machinery Corporation,
  • az ELSEWEDY ELECTRIC (egyiptomi), a West Hungária Bau Kft. és a Status KPRIA Zrt. konzorcium,
  • a Harbin Electric
  • Técnicas Reunidas SA és a
  • Siemens Energy, a Market Építő Zrt. és a Mytilineos SA (görög) konzorcium jutott a pályázat következő fordulójába.

Az unió a gázerőműveket nem tiltja, 2-3 ilyen nagy teljesítményű létesítménnyel elláthatók lennének az ország keleti felében zajló fejlesztések – jelezte Orbán Viktor, aki a finanszírozásról kiemelte: ha az unió ad rá pénzt, akkor abból finanszírozzák ezeket az erőművi beruházásokat, ha nem, akkor „a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők”.

A portál által megkérdezett szakértők úgy nyilatkoztak: a gázerőműveknek az az előnyük, hogy 2-3 év alatt felépíthetők. Viszont az a hátrányuk, hogy a gázfüggőségünk tovább nőne. Ezek az erőművek nem teljesen zöldek, bár kisebb szén-dioxid-lábnyomuk van, mint mondjuk a szenes erőműveknek

Az index.hu által megkérdezett szakemberek egyértelműen úgy foglaltak állást: szükség van ezekre az erőművekre a növekvő áramigény, főleg az egyre sokasodó akkumulátorgyárak hatalmas fogyasztása miatt – itt fontos kiemelni a kiegyensúlyozottság érdekében: kifejezetten megújuló energetikai szakértővel nem beszéltünk. A gázerőművekkel kapcsolatban nem utolsó szempont, hogy a napenergia kiegyenlítésére is tökéletesen alkalmasak.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×