Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Új időszámítás kezdődött az élelmiszerboltokban

Augusztus 1-jével megszűnt az élelmiszerek ársapkája, miközben 10-ről 15 százalékra emelte a kormány a kötelező akciózás mértékét és kibővítette az érintett termékek körét

A mai naptól új időszámítás kezdődik az árképzésben – fogalmazott az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, emlékeztetve: augusztus 1-jével megszűnt a tizennyolc hónapja fennálló hatósági árazás és ezzel minden élelmiszerüzletben többféle változás is életbe lépett. Az egyik az, hogy kilenc termékkörből hetet – a keddi naptól – kötelező a beszerzési áron értékesíteni. Tehát a kereskedő csak annyiért árulhatja, amennyiért ő is megvette, persze ehhez még hozzá kell adnia az áfát is.

Ugyanakkor ebből a kilenc termékfajtából ki kell választania kettőt, amiket még ennél is olcsóbban, a bruttó beszerzési árnál 15 százalékkal kevesebbért kell kínálnia. „Ez a rendszer előreláthatóan két hónapig marad érvényben, és reméljük, hogy ezután már az élelmiszerárak inflációja annyira mérséklődik, hogy nem lesz szükség az intézkedés fenntartására” – tette hozzá Neubauer Katalin.

Mint mondta, bízik abban, hogy az előrejelzések pontosak és két hónap elteltével vissza lehet majd térni a normális piacgazdasághoz, az árakat ismét a kereslet és a kínálat alakíthatja. Neubauer Katalin azt is elmondta, hogy az adataik alapján a vásárlók „nem éltek vissza” az ársapka kínálta lehetőséggel és a kivezetés előtt nem rohamozták meg a boltokat.

„Aki akart az már korábban felhalmozott magának annyi olcsó élelmiszert, amennyi erre a két hónapos átmenetre elegendő.

Utána pedig remélhetően stabilizálódnak az árak és nem kell újabb drágulásra számítani” – tette hozzá.

A főtitkár azt is közölte, hogy változnak a kötelező akciózás szabályai. Korábban a kormány azt rendelte el, hogy a kereskedők húsz kijelölt termékkörből minden héten válasszanak ki egyet-egyet, amit aztán 10 százalékos engedménnyel kellett árulniuk. „De kiderült – folytatta Neubauer Katalin – hogy ez a kedvezmény nem elég vonzó a vásárlóknak, ezért a kormány most 15 százalékra emelte a kötelező árcsökkentés mértékét.” Az akciózás új szabályai a mai naptól érvényesek, bár lehetnek olyan kereskedők, akiknél csak csütörtöktől, mert a korábbi rendelet is csütörtökön (június elsején) lépett életbe.

A szövetség főtitkára azonban fontosnak tartotta megemlíteni, hogy

a most felsorolt kötelezettségek csak azokra a kereskedőkre vonatkoznak, akiknek a 2021-es éves árbevétele meghaladta az egy milliárd forintot.

Ezek jellemzően a nagy élelmiszer áruházláncok és nem a kiskereskedők. Ugyanakkor Neubauer Katalin szerint további központi beavatkozásra már nem lesz szükség. Úgy gondolja, hogy az infláció visszaszorítására tett intézkedések, valamint az energia árak csökkenése, illetve a gabonapiaci túlkínálat hamarosan feleslegessé teszi a közvetlen hatósági beavatkozásokat és újra minden a piac, illetve a verseny jó értelemben vett szabályozásával fog működni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×