Csorbai Attila meglátása szerint a kormányzati szándék az árstop mechanizmusának bevetésével az volt, hogy a háború miatt bekövetkező alapanyagár-növekedést megfékezzék, illetve azt szerették volna elérni, hogy kevesebb teher háruljon a fogyasztókra. „Valahol le kellett nyelni ezt a veszteséget, amely részben a termékpályán, részben pedig a kereskedelemben jelentkezett, hiszen az alapanyagárak drasztikusan megemelkedtek" – tette hozzá a Baromfi Termék Tanács elnöke.

Csorbai Attila úgy véli, hogy az árstop abból a szempontból elérte a célját, hogy az első néhány hónapban némileg csökkentette a fogyasztói terheket. Később azonban már az volt tapasztalható, hogy termékpálya szinten átstrukturálódott a fogyasztás, ugyanis megnövekedett a kereslet az árstopos termékek iránt, valamint nehezebben volt értékesíthető a más termékkategória. „Mivel az árstop alapvetően a csirketermék-pályát érintette, és a csirkének jellemzően csak bizonyos mennyiségű mellfiléje és bizonyos mennyiségű farhátja van,

ezekből a termékekből volt egyfajta hiány, a többi termékből pedig felesleg keletkezett”.

A Baromfi Termék Tanács elnöke szerint az árplafon alkalmazása alapvetően egy jó ötlet akkor, ha a piaci torzulásokat az árstop kivezetésével mérsékelnék, és újra a valós ár-érték arányok érvényesülnének minden termékkategóriában.

Csorbai Attila véleménye szerint ahhoz, hogy visszaálljon a korábbi árszínvonal arra van szükség, hogy a mesterséges beavatkozásokat kivezessék, melynek következtében a piac vélhetően öngyógyító mechanizmusként ezt feldolgozná, és nagy valószínűséggel rendeződnének az ár-érték arányok.

Az agrármérnök arról is beszélt az InfoRádióban, hogy a vállalkozások ebben a helyzetben megpróbálták az adott darabolt csirketermékeket különböző piacokra értékesíteni vagy készítményt gyártani bizonyos nem használt termékekből, ugyanakkor hozzátette, hogy komoly nehézséget jelent a cégeknek a piaci struktúra megváltoztatása és az új piacok felkutatása.

Emiatt szembesülhettek a vásárlók azzal, hogy a boltokban, áruházakban olyan feldolgozott termékeket kínáltak megvételre, melyeken feltüntették, hogy baromfihúsból készült, például baromfihúst tartalmazó virsli jelent meg nagyobb mennyiségben az üzletekben.

„Azt is figyelembe kell venni, hogy a hazai baromfipiac is a nemzetközi piac része, tehát számtalan országból érkeztek be baromfitermékek Magyarországra. Egy külön veszélyre is felhívnám a figyelmet, amelyet részben az ukrán, részben pedig a brazil csirkehús jelent az európai piacon, hiszen Ukrajna egyfajta politikai kedvezményként kvóta és vámok nélküli behozatalra tett szert a csirkehúsból. Ez komolyan sérti a magyar és az európai baromfitartók, feldolgozók érdekeit” – fogalmazott Csorbai Attila, aki veszélyesnek tartja a dél-amerikai országokkal hamarosan megkötendő megállapodást is. Szerinte ezekben az államokban olyan feltételek mellett termelnek, amelyek az európai szabályoknak nem felelnek meg. Hozzáfűzte azt is, hogy az európai térséget sújtó madárinfluenza megjelent például Brazíliában is és nincs érdemi információ azzal kapcsolatban, hogy mi Ukrajnában a helyzet ezen a téren.

A Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta azt is, hogy a termelők attól tartanak, ezek az olcsó termékek jelentős problémákat okozhatnak az európai és a hazai baromfipiacon.

Csorbai Attila tájékoztatása szerint a madárinfluenza-járvány miatt Európa-szerte és Magyarországon is

rengeteg állatot kellett kiirtani, melyeknek 75-80 százaléka víziszárnyas volt idehaza.

Ugyanakkor mivel nem volt árualap, egy keresleti piac lépett fel és rendkívül megnövekedtek az átadási és a fogyasztói árak. Az agrármérnök megjegyezte, hogy tud olyan francia piacról, ahol egy kilogramm hízott májért 180 eurót kértek el.

„Extrém árak alakultak a víziszárnyas termékpályán, a termelési volumenek ugyanakkor nagyon nagy mértékben csökkentek” – emelte ki Csorbai Attila. Az elszálló árak Magyarországon is megjelentek, különösen azoknál a termelőknél, akik nem voltak érintettek a madárinfluenza-járványban. A Baromfi Termék Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a víziszárnyasok prémiumtermékként 80 százalékban külföldön, míg mintegy 20 százalékban hazai piacon értékesülnek.

A magas árak idehaza azoknál a vállalkozásoknál, eladóknál jelentek meg, akik termelni, feldolgozni tudtak.

A hazai fogyasztási szokásokkal kapcsolatban Ondrá Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy a magyarok évente átlagosan 40 kilogramm baromfihúst esznek, pulykából, kacsából és libából viszont csak ennek a tizedét.

Ondrá Péter szerint más hústermékekkel összehasonlítva azért egészségesebb a baromfihús fogyasztása, mert alacsonyabb a zsírenergia- és koleszterintartalma, fehérjében és vitaminokban jóval gazdagabb, valamint olyan esszenciális aminosavak találhatók benne, melyeket az emberi szervezet nem tud előállítani.