Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Getty Images/ David Lees

Nem is olyan drága nálunk a benzin

Magyarország a középmezőnyhöz tartozik, ami a benzinárakat illeti. A magyar átlagfizetésből 678 liter üzemanyag vásároltható egy külföldi lap adatai szerint.

678 liter benzin vásárolható a magyarországi havi átlagkeresetből, ami valamivel több mint az ötöde annak, amit Svájcban megengedhetnek maguknak az emberek – derült ki a Picodi.com kimutatásából.

Az írást a vezess.hu ismerteti. 43 országban vizsgálták, hogy mekkora mértékben változott a benzin ára 2023 januárja és júniusa között.

Magyarország abszolút a középmezőnyben végzett, a 23. helyet foglalja el.

A KSH adataival számoltak egész pontosan a 391 700 forintos nettó bérrel.

Svájcban mindazonáltal 3025 liter benzin jön ki az átlagkeresetből, amit a luxemburgi és a dán követ a dobogó második, illetve harmadik fokán, 2413, valamint 2033 literrel.

Az elmúlt öt évben ilyen szempontból 2020-ban volt a legjobb a helyzet, hiszen akkor 745 liter benzint lehetett tankolni az átlagkeresetből: az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a koronavírus miatti járványügyi óvintézkedések, de főként a karantén miatt jelentősen bezuhantak a benzinárak.

Az elemzés még 577 forintos átlagliterárral kalkulált, ami 56 forinttal kevesebb, mint volt az időszak elején, ami 8,9%-os változást jelent.

Ezzel szemben Törökországban 15,7, Szlovéniában pedig 9,8%-kal drágult a benzin.

Az 577 forintos (1,56 eurós) benzinár nagyjából megfelel az európai átlagnak (1,51 euró).

A vizsgált országok közül a kelet-európai térségben lehet a legolcsóbban üzemanyaghoz jutni, Kazahsztán áll a lista élén 0,45 eurós literárral, a pólus másik végén Dánia (1,93 euró), Norvégia (1,94 euró) és Izland (2,08 euró) található.

Szerdán egyébként valószínűleg nem változik a hazai üzemanyagok ára.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×