Infostart.hu
eur:
380.96
usd:
321.91
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Aratják az őszi vetésű búzát a németországi Brodowinban lévő ökofaluban 2019. július 25-én. A településen 1991 óta folytatnak biodinamikus gazdálkodást, melyet széles körben Rudolf Steiner filozófus-tudós 1924-ben megtartott előadássorozatát követően kezdtek el alkalmazni. Az ökológiai termelés elősegíti a természeti környezet megóvását, a gazdálkodók a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a műtrágyák és a növényvédő szerek használatával szemben.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Drámai árváltozás a magyar búzapiacon

A tavalyi ár csaknem felének megfelelő árcsökkenés bár enyhíti a malom- és a sütőiparra nehezedő nyomást, ugyanakkor a magyar termelők nagy részét jelentős veszteséggel fenyegeti.

Hatalmas fordulat következett be a hazai búzapiacon, mivel az új szezon induló árai a tavalyiak 40-50 százalékára estek – írja a novekedes.hu.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint az orosz–ukrán háború kirobbanása miatt a búzafelvásárlási árak 2022 nyarára tonnánként 130 ezer forint fölé szöktek, míg a mostani árak 60 ezer forint körül mozognak. A drasztikus áresés óriási csapás a gazdálkodóknak, akik a korábbi drágulás hatására az év elején még azt remélték, hogy a tonnánkénti búzaárak elérhetik a 200 ezer forintot is.

A szakértők szerint az áremelkedések alapvetően az orosz-ukrán háború egyes eseményeinek tulajdoníthatók. Ez látszik abból is, hogy bár a hazai termelői árak a szállítási, raktározási és egyéb költségeket nem tartalmazzák, még így is feltűnően nagy, tonnánként több tízezer forint a különbség a magyar és a párizsi árak között. A komoly differencia elsődleges magyarázata, hogy az unióba most korlátlan beszállítási lehetőséget élvező ukrán gabona Magyarországon, illetve a közép-kelet-európai régióban – lokális hatásként – lenyomja az árakat. Az ukrán termények fokozódó konkurenciát támasztanak a távolabbi EU-tagországokban is, így például Olaszországban, amely a magyar minőségi búza egyik fő felvevőpiacának számít.

A lap megjegyzi, hogy a piaci események szempontjából további fontos tényező, hogy a múlt évi 4,1-4,2 millió tonnánál jóval több, akár 5,7 millió tonna búza is teremhet az idén. Ez azt is jelenti, hogy a gazdálkodók a belföldi igényeket meghaladó mennyiségű terményt arathatnak le, így az átmenő készletekkel együtt mintegy 3 millió tonna búzának külföldön kell értékesítési lehetőséget keresni.

A valószínűsíthető túlkínálat miatt tehát egyáltalán nem véletlen, hogy Nagy István agrárminiszter a közelmúltban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán termékekre vonatkozó, szeptember 15-én lejáró régiós importtilalmat meg kell hosszabbítani.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Az államok innovációtámogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, amely képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére. Ezt az eszközt, az innovációs közbeszerzést, kevés országban használják ki a lehetőségeinek megfelelően. Kutatások is bizonyítják, hogy ahol nagyobb az innovációs közbeszerzés aránya az összes közbeszerzésen belül, azokban az országokban eredményesebben működik az innováció. Az Európai Gazdasági Térségen belüli – ezen a téren is - vezető országok listája elég meggyőző: Finnország, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Svédország, Svájc. Magyarország ezen a területen ma még nem áll előkelő helyen az EU-tagországok között, de az elmúlt hónapokban létrejöttek a változás alapvető feltételei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×