Infostart.hu
eur:
365.37
usd:
317.13
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
European Union flag and cash euro banknotes (inflation, devaluation, crisis)
Nyitókép: Javier Ghersi/Getty Images

Aki nincs az eurózónában, vágyik oda

A legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az eurót, a lakosság többsége (60 százaléka) úgy véli, hogy a közös uniós fizetőeszköz pozitív hatást gyakorol az eurót már használó tagállamokra - közölte az Európai Bizottság hétfőn közzétett felmérésében.

A felmérés 2023 áprilisában készült abban a hat euróövezeten kívüli tagállamban, nevezetesen Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban, amelyek jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett.

A felmérés szerint a válaszadók többsége úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna egyrészt a saját országára nézve (53 százalék), másrészt személyesen a maga számára is (56 százalék).

A megkérdezettek 58 százaléka támogatja az euró bevezetését a saját országában. Ennek támogatottsága Magyarországon (72 százalék) és Romániában (71 százalék) a legerőteljesebb, majd Lengyelországban (55 százalék), Svédországban (54 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Csehországban (44 százalék). Románia kivételével valamennyi felsorolt országra elmondható, hogy a válaszadók legalább fele tájékozottnak érzi magát az euróval kapcsolatban, és 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy már használt euróbankjegyeket vagy -érméket.

A felmérés Magyarországra vonatkozóan megállapította, hogy tíz éves viszonylatban három százalékkal 72 százalékra erősödött az euró bevezetésének támogatottsága a magyarok körében és három százalékkal 25 százalékra csökkent annak elutasítottsága.

A magyar válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közös uniós valuta bevezetése pozitív hatással járna az ország számra, 31 százalékuk ezzel nem ért egyet. A magyarok 65 százaléka tart attól, hogy az euróra való átállás az árak emelkedésével jár majd, a többi vizsgált tagállammal közös átlag e tekintetben 68 százalék.

A magyar válaszadók 26 százaléka gondolja úgy, hogy az euró bevezetésével az ország elveszti identitásának egy részét, 72 százalékuk nem ért egyet ezzel. Azt, hogy az euró bevezetésével Magyarország elveszíti irányítását gazdaságpolitikája felett, a magyarok 27 százaléka gondolta, amíg 70 százalékuk elutasította ezt a felvetést.

A magyar válaszadók 24 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország készen áll az euró bevezetésére, 69 százaléka szerint ennek még nem érkezett el az ideje. Végezetül a magyarok 41 százaléka azonnal bevezetné az eurót Magyarországon, 35 százalékuk várna még ezzel, 13 százalék azok aránya, akik a lehető legtovább várnának az uniós fizetőeszköz magyarországi bevezetésével, kilenc százalékuk pedig sosem váltatná fel a forintot az euróra.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×