eur:
411.23
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
European Union flag and cash euro banknotes (inflation, devaluation, crisis)
Nyitókép: Javier Ghersi/Getty Images

Aki nincs az eurózónában, vágyik oda

A legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az eurót, a lakosság többsége (60 százaléka) úgy véli, hogy a közös uniós fizetőeszköz pozitív hatást gyakorol az eurót már használó tagállamokra - közölte az Európai Bizottság hétfőn közzétett felmérésében.

A felmérés 2023 áprilisában készült abban a hat euróövezeten kívüli tagállamban, nevezetesen Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban, amelyek jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett.

A felmérés szerint a válaszadók többsége úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna egyrészt a saját országára nézve (53 százalék), másrészt személyesen a maga számára is (56 százalék).

A megkérdezettek 58 százaléka támogatja az euró bevezetését a saját országában. Ennek támogatottsága Magyarországon (72 százalék) és Romániában (71 százalék) a legerőteljesebb, majd Lengyelországban (55 százalék), Svédországban (54 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Csehországban (44 százalék). Románia kivételével valamennyi felsorolt országra elmondható, hogy a válaszadók legalább fele tájékozottnak érzi magát az euróval kapcsolatban, és 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy már használt euróbankjegyeket vagy -érméket.

A felmérés Magyarországra vonatkozóan megállapította, hogy tíz éves viszonylatban három százalékkal 72 százalékra erősödött az euró bevezetésének támogatottsága a magyarok körében és három százalékkal 25 százalékra csökkent annak elutasítottsága.

A magyar válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közös uniós valuta bevezetése pozitív hatással járna az ország számra, 31 százalékuk ezzel nem ért egyet. A magyarok 65 százaléka tart attól, hogy az euróra való átállás az árak emelkedésével jár majd, a többi vizsgált tagállammal közös átlag e tekintetben 68 százalék.

A magyar válaszadók 26 százaléka gondolja úgy, hogy az euró bevezetésével az ország elveszti identitásának egy részét, 72 százalékuk nem ért egyet ezzel. Azt, hogy az euró bevezetésével Magyarország elveszíti irányítását gazdaságpolitikája felett, a magyarok 27 százaléka gondolta, amíg 70 százalékuk elutasította ezt a felvetést.

A magyar válaszadók 24 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország készen áll az euró bevezetésére, 69 százaléka szerint ennek még nem érkezett el az ideje. Végezetül a magyarok 41 százaléka azonnal bevezetné az eurót Magyarországon, 35 százalékuk várna még ezzel, 13 százalék azok aránya, akik a lehető legtovább várnának az uniós fizetőeszköz magyarországi bevezetésével, kilenc százalékuk pedig sosem váltatná fel a forintot az euróra.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×