Az Aquamarin projekt az MVM leányvállalata, a Magyar Földgáztárló Zrt. legkisebb, kardoskúti földalatti gáztárolzó létesítményében valósult meg. Itt léterhoztak egy úgynevezett előállító üzemet, vagyis egy 2,5 megawatt összteljesítményű elektronizáló rendszert, ami villamosáram segítségével hidrogénre és oxigénre bontja a vizet, amit követően előbbit kompresszorozással hatalmas puffertartályokban fognak fel.

A megtermelt hidrogénnel jelenleg kétféle dolgot lehet kezdeni – ismertette Kriston Ákos, az MFGT elnök-vezérigazgatója. Az egyik eshetőség, hogy a saját fülgáztárolónál – a betárazáshoz használt földgáztüzelésű kompresszorokban – a földgázhoz keverik, vagyis elégetik üzemanyagként a hidrogén, vagy pedig alapanyagként eladják.

Elvi lehetőségként amúgy a nagynyomású tárolóvezetékbe való betáplálása is adott a hidrogénnek, de ezt a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé – jegyezte meg Kriston Ákos. „De igazából csak egy gombnyomásba telne és az FGSZ hálózatra is maximum 2 százaléknyi hidrogént be tudnánk adni.”

A Magyar Földgáztárló Zrt. vezetőjének elmondása szerint egy teljességgel kísérleti jellegű üzemről van szó, ahol a kialakított elektrolizálót üzemeltetésében is tapasztalatokat szereztek, és folyamatban van egy szabadalmi bejegyzés az anyagvizsgálat terén.

Az Aquamarin (négy egyetem és egy kutatóintézet közreműködésével) egy két éve zajló projekt, ami rengeteg áramlástani vizsgálatot igényelt, hiszen meglévő földgáztárolási technológiával keveredik a hidrogén bizonyos részeken. Biztonságtechnikai szempontból nagyon alapos tanulmányozást igényelt, hogy a hidrogén, illetve maga a csövek, szerelvények hogyan fognak viselkedni – magyarázta Kriston Ákos „Ridegtörés, szakadás, szivárgás, stb. akármi történhet.”

A szakember érdeklődésünkre megerősítette, hogy a technikát – a hozzá szükséges elektromos áram és víz függvényében – tulajdonképpen bárhová, akár egy pusztába is telepíthető. Az Aquamarin projekt helyszínéül szolgáló Kardoskútra egyébként azért esett a választás, mert a cél nem pusztán a hidrogén értékesítése, hanem annak hosszabb távú tárolása és adott esetben a visszaalakítása villamos energiává, amire az itt található földgáztároló infrastruktúra szolgálhat.

A jelenlegi projekt a felszíni technológiákra vonatkozik, de tagjai egy másik, nemzetközi konzorciumnak, amely a hidrogén felszín alatti, porózus kőzetrétegekben való tárolási lehetőségeit vizsgálja. Emellett egy harmadik konzorcium tagjaként arra is pályáznak, hogy a tényleges tiszta hidrogén tárolórétegekbe való besajtolását és kitárolását kutathassák – közölte.

Kriston Ákos reményét fejezte ki, hogy szeptembertől az Akvamarin Plusz keretében kísérletezhetnek a hidrogén villamosenergiává való visszaalakításával, folyadékba oltott tárolásával, valamint piacon értékesíthető eljárásokat dolgozhatnak ki.

Kriston Ákos hozzátette: a Magyar Földgáztárló Zrt. úgymond a leszabályozási piacon szeretne részt venni, ami azt jelenti, hogy az általuk felajánlott kapacitásért pénzt kérnek, és akkor termelnek hidrogént, amikor szükség van arra, hogy kivegyenek villamos energiát pénzért a hálózatból. „Ilyenkor lenne ebből hidrogén, a távlati cél pedig, hogy ezt eltároljuk, és amikor majd kell villamosenergia, akkor visszaalakítsuk, de ez a messzi jövő.”

Új korszak keződődik

Új korszak kezdődik a magyar energia- és hidrogéngazdaság történetében és fejlesztésében, „új világot teremtettünk” – fogalmazott Lantos Csaba energiaügyi miniszter a hidrogén-előállító üzem átadó ünnepségén.

A tárcavezető hangsúlyozta, ez az első lépés ahhoz, hogy a hidrogéntechnológia és a hidrogénipar valóban teret nyerjen Magyarországon; hogy az ország csökkentse az energiafüggőségét; továbbá az első lépés a nagy teljesítményű, költséghatékony, szezonális villamosenergia-tárolás irányába.

Lantos Csaba beszélt arról is, hogy

jelenleg 4750 megawattnyi naperőmű üzemel Magyarországon, ebből 2900 megawatt az ipari, 1700 a háztartási méretű napelemekből származik.

A klímastratégiában Magyarország azt fogalmazta meg, hogy 2030-ra 6,5 gigawattnyi napelemes kapacitás lesz, de ezt „minden bizonnyal túlszárnyaljuk”, számítások szerint addigra 10 gigawatt lesz. Magyarország átlag áramfogyasztása ugyanakkor 6000-6500 megawatt, ezért a megtermelt többletáramot tárolni kell akkumulátorban vagy más formában – magyarázta.

Jelenleg Magyarországon 25 megawattnyi ipari méretű akkumulátor van, így minden lehetőség fontos, amely kiváltja az akkumulátoros tárolást, ilyen például a hidrogéntechnológia – húzta alá.

További két, kelet-magyarországi helyszínen építenek három kombinált ciklusú, gázturbinás erőművi blokkot 1600 megawatt összteljesítménnyel - tette hozzá. Erre azért is szükség van, mert bár becslések szerint Magyarország primer összenergia-felhasználása a következő évtizedekben inkább csökkenni fog, de a szerkezete átalakul. Jelenleg a teljes energiafelhasználás körülbelül 20 százalékát teszi ki az áramfogyasztás, ez 50 százalékra nőhet.

Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a beruházás lépés a karbonsemleges jövő felé; a felesleges villamosenergia hasznosulását példázza, növeli Magyarország versenyképességét és nemzetközi elismertségét; és olyan mérnöki tudást hozott létre, amely önmagában értékesíthető a piacon.

A K+F projekt költsége 5,6 milliárd forint volt, amelyből 2,5 milliárdot tett ki az állami támogatás.