eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Close up of womans hand typing on computer keyboard in the dark against colourful bokeh in background, working late on laptop at home
Nyitókép: d3sign/Getty Images

Digitális nomádokra vadásznak: őrületes az emberhiány a magyar informatikában

Míg a 2010-es években a kutatások 22 ezres szakemberhiányról szóltak az informatikai ágazatban, mára megduplázódott ez a szám. Az orvostudománytól az agráriumig, a kertészettől az akvarisztikáig a digitalizáció mindenhol megjelenik, az automatizáció és a mesterséges intelligencia pedig minden szakmát átalakít a következő évtizedekben.

Egy friss kutatás szerint egy-két éven belül 44 ezer informatikusnak lenne hely a hazai munkaerőpiacon, hiszen már nemcsak az IT-szektorban, hanem más ágazatokban is nagy számban foglalkoztatnak digitális szakembereket. Ezt a fajta igényt azonban a hazai oktatási rendszer képtelen lekövetni – hívta fel a figyelmet az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöki tanácsadója.

Both Vilmos elmondása szerint kétségtelen, hogy a piaci szereplők java része nagyon felkészült informatikai mérnököt keres, de az egyszerűbb informatikai munkakörökben, a rendszergazdák, a programozók és a tesztelők szintjén is azonosítható a hiány. Ilyen szakembereket a szakképzésben, illetőleg a felnőttképzésben, valamint az úgynevezett bootcamp iskolákban képeznek.

Az IVSZ tanácsadója úgy véli, hogy az alapfokú oktatás is megerősítésre szorulna, amit egyébként már a 2010-es évek közepén elfogadott digitális oktatási stratégia is megfogalmazta. Az alapfokú oktatásban tapasztalható szaktanárhiány pedig további nehézséget jelent.

A közoktatásban az úgynevezett algoritmizáló gondolkodásmódot kellene elsajátítani, ami nem egyenlő a programozással

– hangsúlyozta.

Szerinte hiába osztanak ki 50, akár 500 ezer laptopot, attól még a módszertanok nem változnak, a pedagógusok nem válnak felkészültebbé és a wifi sem lesz jobb az iskolákban. Összességében tehát egy átfogó programot tartana szükségesnek a köznevelésben.

A Programozd a jövőd! projekt szakmai vezetője hozzátette: még mindig nem választják elegen a természettudományi, azon belül is a mérnöki és informatikai szakokat, ami a friss jelentkezési adatok szerint hiába van az öt legnépszerűbb között, a keresleti oldalnak ez is kevés. Azon túl, hogy kevesen jelentkeznek matematikai, informatikai szaktanári szakokra, nagyon magas a lemorzsolódás, másrészt a képzést elvégzők sem igazán tanárként helyezkednek el, hanem jobb jövedelemét bitósító informatikai állásokban.

A másik nagy – azonosított – kockázat, hogy egyre több informatikus ismeri fel, hogy home office-ból, ha úgy tetszik, „digitális nomádként” egy tengerparti nyaralóhelyről is tud dolgozni,

a magasabb, vonzóbb külföldi jövedelemnek tehát sokakat egyfajta virtuális kivándorlásra csábítanak.

„Mi lapátoljuk a szenet a gőzgépbe, de valahogy nem haladunk gyorsabban, mert folyamatosan szivárog el a magyar szakemberek jelentős hányada” – fogalmazott Both Vilmos.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöki tanácsadója szerint abban lehet csak bízni, hogy a külföldi cégeknek vagy külföldön dolgozó informatikusok hazatérnek, ha a magyarországi bérek is igazodnak a nemzetközi szinthez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×