Egy friss kutatás szerint egy-két éven belül 44 ezer informatikusnak lenne hely a hazai munkaerőpiacon, hiszen már nemcsak az IT-szektorban, hanem más ágazatokban is nagy számban foglalkoztatnak digitális szakembereket. Ezt a fajta igényt azonban a hazai oktatási rendszer képtelen lekövetni – hívta fel a figyelmet az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöki tanácsadója.

Both Vilmos elmondása szerint kétségtelen, hogy a piaci szereplők java része nagyon felkészült informatikai mérnököt keres, de az egyszerűbb informatikai munkakörökben, a rendszergazdák, a programozók és a tesztelők szintjén is azonosítható a hiány. Ilyen szakembereket a szakképzésben, illetőleg a felnőttképzésben, valamint az úgynevezett bootcamp iskolákban képeznek.

Az IVSZ tanácsadója úgy véli, hogy az alapfokú oktatás is megerősítésre szorulna, amit egyébként már a 2010-es évek közepén elfogadott digitális oktatási stratégia is megfogalmazta. Az alapfokú oktatásban tapasztalható szaktanárhiány pedig további nehézséget jelent.

A közoktatásban az úgynevezett algoritmizáló gondolkodásmódot kellene elsajátítani, ami nem egyenlő a programozással

– hangsúlyozta.

Szerinte hiába osztanak ki 50, akár 500 ezer laptopot, attól még a módszertanok nem változnak, a pedagógusok nem válnak felkészültebbé és a wifi sem lesz jobb az iskolákban. Összességében tehát egy átfogó programot tartana szükségesnek a köznevelésben.

A Programozd a jövőd! projekt szakmai vezetője hozzátette: még mindig nem választják elegen a természettudományi, azon belül is a mérnöki és informatikai szakokat, ami a friss jelentkezési adatok szerint hiába van az öt legnépszerűbb között, a keresleti oldalnak ez is kevés. Azon túl, hogy kevesen jelentkeznek matematikai, informatikai szaktanári szakokra, nagyon magas a lemorzsolódás, másrészt a képzést elvégzők sem igazán tanárként helyezkednek el, hanem jobb jövedelemét bitósító informatikai állásokban.

A másik nagy – azonosított – kockázat, hogy egyre több informatikus ismeri fel, hogy home office-ból, ha úgy tetszik, „digitális nomádként” egy tengerparti nyaralóhelyről is tud dolgozni,

a magasabb, vonzóbb külföldi jövedelemnek tehát sokakat egyfajta virtuális kivándorlásra csábítanak.

„Mi lapátoljuk a szenet a gőzgépbe, de valahogy nem haladunk gyorsabban, mert folyamatosan szivárog el a magyar szakemberek jelentős hányada” – fogalmazott Both Vilmos.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöki tanácsadója szerint abban lehet csak bízni, hogy a külföldi cégeknek vagy külföldön dolgozó informatikusok hazatérnek, ha a magyarországi bérek is igazodnak a nemzetközi szinthez.