eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
New York, 2011. december 22.A Standard and Poors (S&P) hitelminősítő intézet irodája New Yorkban a 2011. december  8-án készült archív felvételen.  2011. december 21-én a S&P megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól. A besorolás az eddigi BBB mínuszról BB pluszra változott. (MTI/EPA/Justin Lane)
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Forintárfolyam: Magyarország felé veszik az irányt a felhők – hitelminősítői gúnyában

Technikai okai is vannak annak, hogy december végén úgy tűnt, tartósan erősödött a forint árfolyama az euróval szemben, miközben a dollár tovább gyengült. Arról, hogy milyen tényezők mozgatják a hazai fizetőeszköz árfolyamát és tartósan gyenge maradhat-e a dollár, Beke Károly, a Portfolio elemzője beszélt az InfoRádióban.

Ha csak az év utolsó két hetét nézzük, elsősorban az alacsony devizalikviditásnak volt köszönhető, hogy erősödni tudott a forint Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint; a befektetők egy része ilyenkor már lezárja az évet, nem kereskedik, stabilabbak az árfolyamok.

Az október óta tartó erősödésnek (430-400) alapvetően szerinte két oka volt:

  1. az MNB 500 bázisponttal, 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, ezzel megdrágította a forint elleni short pozíciók felvételét
  2. a dollár a várakozásokkal ellentétben gyengülésnek indult (9 százalékos gyengülésben van az euróval szemben).

"Megfigyeltük már korábban, hogy

amikor a dollár erősödik, a forint gyengül.

Azt lehet mondani, hogy a magyarspecifikus kockázatok csökkenése segítette a forinterősödést, erre rásegített a dollár gyengülése. Hogy ez így marad-e, nem lehet tudni, ha jósolni tudnánk, valószínűleg nem itt ülnénk" – jegyezte meg Beke Károly, aki szerint "jöhetnek még rázós idők a forint szempontjából", ami persze nem azt jelenti, hogy el lehet búcsúzni a 400 forintos euró szintjétől, és itt most már erősödés lesz, már csak azért sem, mert az infláció szerte a világon már csökken, nálunk viszont még mindig emelkedik – részben a brüsszeli folyósítási bizonytalanság miatt is.

További fontos tényezőként arra is felhívta a figyelmet, hogy

heteken belül két hitelminősítő is Magyarországra érkezik, felülvizsgálva az ország adósbesorolását.

"Január 20-án a Fitch, 27-én pedig az S&P jön. A korábbi utalások alapján van arra esély, hogy akár kilátásrontás vagy leminősítés is történik" – vázolta Beke Károly.

Ha pedig ez megtörténik, az a forintra is negatív hatással lehet, de az is lehet, ezt már beárazta a piac.

Az pedig még kevésbé megjósolható szerinte, hogy mi lesz a dollár–euró viszonyban, azon is múlik, hogy "melyik jegybank rántja félre először a kormányt" és vet véget a kamatemelési periódusnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×