Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Varga Mihály pénzügyminiszter beszél a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáró sorozat fórumán az Óbudai Don Bosco Oratórium és Közösségi Házban 2022. november 11-én.
Nyitókép: MTI Fotószerkesztőség/Kovács Attila

Varga Mihály: elutasítjuk, hogy a magyar álláspont megváltoztatásához kössék az uniós források ügyét

A pénzügyminiszter megerősítette: nincs változás, Magyarország sem az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételt, sem a globális minimumadót nem támogatja.

Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy a hazánknak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék, de több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter Brüsszelben.

A miniszter az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági minisztereinek tanácskozását (Ecofin) követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ez nem korrekt magatartás, mert a globális minimumadó és az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétel nem függ össze az uniós források kifizetésével.

A magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban Varga Mihály jelentős előrelépésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság másfél év után nemcsak pozitívan értékelte azt, hanem lényegében jeles osztályzattal is látta el, vannak olyan kategóriák, amelyekben a legjobb öt között vannak a magyar programok. Elmondta: a terv tartalmát minden tagország támogatja, így az év végéig megtörténhet a hivatalos jóváhagyás.

Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy három operatív programnál a bizottság fenntartja a kifizetés felfüggesztésére vonatkozó szeptemberi javaslatát,

annak ellenére, hogy a kormány a testület által kért 17 kérdésben maradéktalanul teljesítette a novemberig vállalt kötelezettségvállalásait. Hozzátette: több uniós tagállam is azon a véleményen van, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében első alkalommal kerül sor eljárásra, ezért a bizottságnak "igazságosnak, arányosnak és objektívnek kell maradnia, a tényekre alapozva kell rögzítenie álláspontját".

"Több tagország jelezte, hogy szükség lenne egy objektív értékelésre, amelyek figyelembe veszik a magyar kormány által november 19. után tett lépéseket. Például Franciaország és Németország is úgy véli, hogy a bizottság értékelésében van egyfajta aránytalanság" – mondta Varga Mihály, kifejezve reményét, hogy az uniós végrehajtó testület tárgyilagosabb minősítéssel zárja majd le a folyamatot.

A miniszter

az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni.

"Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz" – tette hozzá.

Kiemelte, hogy Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, de kizárólag kétoldalú megállapodás keretében ad hitelt, saját erőből, az Ukrajnával közösen meghatározandó konkrét célokért. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a magyar költségvetésben - szögezte le a pénzügyminiszter.

Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország már több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott, és 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására.

A pénzügyminiszter a globális minimumadóról szólva hangsúlyozta: Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó kulcsa, amelyet a globális minimumadóra vonatkozó nemzetközi törekvések szerint 15 százalékra kellene emelni. Az adóemelés magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért

Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését

– jelentette ki.

Magyarország elutasítja, hogy az e két kérdésben képviselt magyar álláspont megváltoztatásához kössék a nekünk járó uniós források ügyét – mondta Varga Mihály.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×