Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
329.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Köd Salgótarján közelében 2017. február 14-én. A szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelték el Salgótarjánban, mert a szélcsend és a köd miatt a levegő szennyezettsége ismét meghaladja a küszöbértéket.
Nyitókép: MTI Fotó: Komka Péter

Lényegében fuldokolnak a Sajó völgyében

Tovább romlott a levegő minősége a magas szállópor-koncentráció miatt a Sajó völgyében, Sajószentpéter mellett már Kazincbarcikán és Putnokon is veszélyes a levegő minősége - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ adataiból.

Az NNK adatai szerint egészségtelen a levegő minősége Miskolcon.

Kifogásolt minősítést kapott Székesfehérvár, Százhalombatta, Tököl, Budapest, Salgótarján, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Oszlár levegője.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat légszennyezettségi előrejelzése szerint lényeges változás a levegőminőségben nem valószínű, továbbra is leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén megyében maradhat magasabb, tartósan az egészségügyi határérték feletti a szálló por koncentrációja.

Kedden egy frontzóna átvonulása várható jelentősebb csapadékkal, északnyugatira forduló széllel, ezért északkeleten valószínűleg javul a levegő minősége.

A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes minősítést.

Az NNK korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a légszennyezettség különösen veszélyes a gyermekekre, a várandósokra, az idősekre és a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre. Nekik lehetőség szerint kerülniük kell a szabadban végzett fizikai tevékenységet és a szabad levegőn tartózkodást.

Az NNK szerint ugyanakkor kedvezőtlen kültéri levegőminőség esetén is fontos a belső terek szellőztetése néhány perces kereszthuzattal, legalább naponta kétszer. Az NNK szerint a fűtési szezonban a helytelen fűtési módok alkalmazása jelentősen befolyásolja a levegőminőséget, így ne fűtsünk nedves vagy kezelt fával, műanyaggal vagy egyéb hulladékkal - kérte a szervezet.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×