Az agrárminiszter meglátása szerint a vízgazdálkodásnak mindig is lesz egy (intenzív) öntözéses gazdálkodási része, ami Magyarországon körülbelül 400 és 500 ezer hektár közé tehető majd – többek között a szántóföldi zöldségtermesztés, a kertészeti kultúrák és a gyümölcstermesztés miatt.
„De nekünk nemcsak ez fontos, hanem az ökológiai vízgazdálkodás is” – emelete ki Nagy István az InfoRádió Aréna című műsorában, vagyis, hogy miképpen tehető élhetővé maga a táj, értve ezalatt az elsivatagosodás, vagy a medence kiszáradásának megállítását is. A kérdés komplexitását az adja, hogy többféle megoldást kell alkalmazni – magyarázta a tárcavezető, kifejtve: nyilván ki kell takarítani a csatornákat, alkalmassá téve azokat nagyobb vízmennyiség befogadására, emellett tározótavakat kell létesíteni, lassítva a víz kifolyását az országból.
Nagy István hozzátette:
a végcél a talajvízszint megemlése lenne, mert ebben az esetben a legjobb helyen lenne tárolva a víz: nem tudna elpárologni, a növények viszont elérnék a gyökereikkel.
Szintén a tározás mellett szól – folytatta a miniszter –, hogy a tározó környezetében csökken a hőmérséklet, a párolgás pedig meggátolja a pórképződést, vagyis a légköri aszály mértékét, olyan életfeltételeket biztosítva, amik megkönnyítik az emberek mindennapjait.
Nagy István szerint egy nagyon kényes társadalmi kérdés is föl kell majd vetni. Szakmailag ugyanis
fontosnak tartaná a Tisza Csongrád alatti alátámasztását, a folyó vízszintjének megemelését,
mert így a talajvízszint is növelhető lenne. A tárcavezető hangsúlyozta, legfejtebb 0,5-1 méterrel emelkedne a Tisza vízteste, amennyiben megépítenék a fenékküszöböt. Emlékeztetett, Magyarországon kívül mindenütt vannak ilyen létesítmények a folyó medrében, ezáltal az üledék ott lerakódik. Hazánkban viszont épp ellenkezőleg, a Tisza (és a Duna is) marja ki a medrét, tehát egyre süllyed. „Nem az van, hogy a víz – a kapillaritás elve alapján – megtöltené a környezettájat, hanem a mélyülő meder vákuumként hat a talajvízszintre, akár két méteres talajvízszint-csökkenést is eredményezve az Alföldön” – magyarázta a tárcavezető, hozzátéve:
„ezt nem lehet hagyni!”
Az agárminiszter egyetértett azzal, hogy a Tisza menti mezőgazdasági termelők várhatóan mind a szövetségesük lesz a kérdésben, de mint mondta, azokat is meg kell győzniük, akik azt vallják, hogy nem szabad a folyó vizéhez hozzányúlni. (Utóbbi csoport azon az állásponton van, hogy ezáltal tovább gyorsul a medermélyülés.) Nagy István szerint azonban az nem mehet, hogy mindenki más élvezze a víz éltető hatását, miközben Magyarországon abba a tudatba ringatjuk magunkat, hogy „mi vagyunk a legjobbak a világon és úgy óvjuk, védjük, szeretjük a Tisztát, hogy ahhoz nem lehet hozzáérni”.
A miniszter azt sem vitatta, hogy hazánkban a vízszabályozás nem szakmai, hanem politikai kérdés, éppen ezért nem arról született döntés, hogy ez így lesz, hanem arról, hogy társadalmi vitát szeretnének folytatni az ügyben, kérve az érintettek hozzájárulását.
A Nagy Istvánnal készült interjú kedd este 6 óra után teljes terjedelmében is hallható lesz az InfoRádió Aréna című műsorában.