A megtakarítással rendelkezők 40 százaléka duplán rosszul jár az inflációval: utoljára 2015 elején tudtak olyan keveset megtakarítani a háztartások, mint az idei harmadik negyedévben, és a meglévő megtakarítások reálértékét is több mint tíz százalékkal csökkentette év eleje óta az infláció. A negyedév fontos fejleménye volt az állampapírok térvesztése a befektetési alapok javára – írja a Portfolio.hu.

Az MNB adatai alapján most először átlépte a nyolcvanezer milliárdot a családok bruttó pénzügyi eszközeinek állománya, és egy év alatt 9,4 százalékot gyarapodott.

A harmadik negyedévben viszont olyan kevés új pénzügyi eszköz képződött, amire 2015 eleje óta nem volt példa.

A megtakarításnak állománya tavaly év vége óta a tavalyi egész éves 12,4 százalékkal szemben idén az első kilenc hónapban már csak 3,8 százalékkal nőtt. Ha pedig a tavaly december és idén szeptember vége között végbement inflációval is korrigáljuk a számokat, akkor a megtakarítások reálértékében 11,7 százalékos csökkenést látunk.

A legtöbb pénzt folyószámlán tartja a lakosság, a második helyen az állampapír, a harmadik helyen pedig a készpénz áll. Idén eddig a készpénzállomány nőtt leginkább, az állampapírok állománya viszont már csökkent: csaknem négyszázmilliárd forinttal többet adott el a lakosság idén, mint amennyit vásárolt.

Az értékesítés felpörgése az alapkezelőknél és a brókercégeknél negatív átlaghozamokkal járt: átértékelődési szempontból a lakosság jelentős, döntően nem realizált veszteséget ért el a tőzsdén, és kisebbet a befektetési alapoknál. A negatív trendből sajnos a nyugdíjpénztári megtakarítások és az életbiztosítások sem maradtak ki.

A portál az írja, az életbiztosítások értékesítésére viszont az első három negyedévben több pénz áramlott, mint 2008 óta az év egészében bármikor.

A harmadik negyedévben állampapírból befektetési alapba súlyozott át a befektetők egy része, mert az ÁKK csak szeptember végén szabta kedvezőbbre lakossági állampapír-kínálatát, így ez a lépés a harmadik negyedéves nettó értékesítési számokat már nem „mentette meg.” Az állampapírok térvesztésére és a befektetési alapok térnyerésére viszont reagált a kormány is a betéti kamatokat korlátozó hétfői bejelentésével.

Az infláció miatt a meglévő megtakarítási állomány reálértéke csökken, vagyis egyre kevesebbet ér a megtakarítás akkor, amikor fogyasztásra vagy beruházásra akarjuk fordítani. Emellett infláció idején a fogyasztást nem érdemes későbbre halasztani, mert a fogyasztás és a beruházás egyre többe kerül, és kevesebbet lehet megtakarítani ugyanakkora jövedelemből. Jelenleg a megtakarítási ráta hét százalék körüli, a tavalyi év egészére jellemző 9-10 százalékkal szemben.