Infostart.hu
eur:
387.71
usd:
329.26
bux:
110858.62
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Központi Bank kormányzótanácsának ülését követően Frankfurtban 2021. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Kijött az Európai Központi Bank döntése az irányadó kamatról

75 bázisponttal megemelték. Váratlan lépést is bejelentett az intézmény.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa ismét 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot kamatdöntő ülésén. Az emelés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Szeptemberben szintén 75 bázispontos emelést hajtott végre az EKB.

A döntés szerint

  • 2,00 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 1,25 százalékos kamatlába, valamint
  • az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 1,50 százalékról 2,25 százalékra, illetve 0,75 százalékról 1,50 százalékra emelkedett.

A jegybank közleménye szerint azzal, hogy mindhárom irányadó kamatát 75 bázisponttal emelte, közelebb hozza azt a cél, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos középtávú szintre.

Az EKB júliusban kezdte kamatemelési ciklusát.

A Portfolio arról ír, hogy a bejelentés hatására gyengült az euró a dollárral szemben, aminek az lehet a magyarázata, hogy a piac már előre beárazta a kamatemelést, így a mennyiségi szigorítás belengetése erősíthette volna az euróárfolyamot (ez volt a kamatdöntés mellett a másik nagy kérdés), de arra nem került sor. Viszont utóbbinak örülnek a piacok, legalábbis a részvényárfolyamok reakciója ezt jelzi a gazdasági lap szerint.

A megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a szűk kínálati keresztmetszetek és a pandémiát követő keresletélénkülés az ároldali nyomás kiszélesedéséhez és az infláció megemelkedéséhez vezetett, amely szeptemberben 9,9 százalékra gyorsult, az előző havi 9,1 százalékról – állapította meg az EKB az MTI tudósítása szerint.

  • Az energiaárak éves szinten 40,7 százalékkal,
  • az élelmiszerárak 11,8 százalékkal

emelkedtek szeptemberben.

Az EKB várakozása szerint az árnövekedés üteme huzamosan a jegybank középtávú, 2 százalékos célja felett alakul majd.

A döntéshozók jelezték, hogy az EKB a jövőbeli irányadó kamatpályát az inflációs és gazdasági kilátások alakulására alapozza, "az értekezletről értekezletre való megközelítést követve" - írták, ami arra utalhat, hogy a következő időszakban az infláció havi alakulása nagyobb hangsúlyt kap a kamatdöntésekben.

Váratlan lépés

A csütörtöki ülés egyik fontos fejleménye, hogy a jegybankárok módosítottak a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-III) árazásán. A pandémia időszakában az európai bankrendszerbe pumpált olcsó jegybanki forrásokat a bankok a magasabb kamatra visszahelyezték az EKB betétjeibe, ezzel a kamatkondíciók szigorodásával és betéti kamatok emelkedésével nyereségre tettek szert.

"A kormányzótanács ezért döntött a TLTRO-III-ra alkalmazandó kamatlábak november 23-ával kezdődő módosításáról és arról, hogy a bankoknak újabb időpontokat kínáljon az önkéntes alapú korai visszafizetésre" - áll a közleményben. Ennek részleteiről azonban nem adtak bővebb tájékoztatást.

Az EKB elnöke, Christine Lagarde a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón megerősítette, hogy további szigorítás várható a kamatkondíciókban, de ennek nagysága az inflációs adatok havi alakulásától, valamint az eddig intézkedések hatásainak eredményétől függ.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Letöri a bírák hatalmát Meloni törvénye, a számvevőszék tombol

Letöri a bírák hatalmát Meloni törvénye, a számvevőszék tombol

Az olasz parlament még szombaton olyan törvényt fogadott el, amely korlátozza a számvevőszék hatáskörét és a közbeszerzések feletti ellenőrzését. A jogszabály egy nagyobb igazságügyi reform előfutára, amelyet a Giorgia Meloni vezette kormánykoalíció két éve terjesztett elő, és amelynek végső célja az ügyészek és a bírák karrierútjának szétválasztása. Ellenzéki politikusok és maguk a bírák attól tartanak, hogy a döntés nyomán nőni fog a pazarló állami költekezés és a visszaélések kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×