eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A megújult budapesti Cinema City Aréna VIP részlegének egyik vetítőterme 2018. február 13-án. A Cinema City tavaly ünnepelte magyarországi működésének 20. évfordulóját, miután a kelet-közép-európai régióban Budapesten nyitotta meg az első moziját 1997-ben, azóta a főváros 5 pontján 68, az ország 13 megyeszékhelyén összesen 89 mozitermet működtet.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

A szénfűtés mentheti meg a kisvárosi mozit, de sok másik bezárhat

Az energiaválság nehéz helyzetbe hozza a hazai mozikat. Könnyen lehet, hogy luxusszórakozássá válik a mozizás, vagy bezárják az létesítményeket.

"Szerencsére szénnel fűtünk még a felújítás után is, és ennek az ára csak 50 százalékkal emelkedett. Mondjuk Szlovákiából vesszük, onnan olcsóbb" – mesélte az Infostartnak egy kisváros mozitulajdonosa. A határ menti településen élő közművelődési vállalkozó most szerencsének tartja, hogy az 5 éve tervezett felújítás 130 milliójából tavaly nyárra csak 50 millió maradt, így fűtéskorszerűsítésre már nem futotta.

Maradt a villamosenergia-hálózat korszerűvé tétele, ami idénre már inkább öröm, mint bosszúság. Az áramra ugyanis 2023 végéig szóló szerződése van, amelyet jó érzékkel kötött meg még a rezsinövelés előtt. Azt már csendben teszi hozzá, hogy az eredeti felújítási tervekben napelem és hőszivattyú lett volna, de annak most annyi.

"Nem is tudom, hogy nem mentünk még csődbe,

de ránk ezek miatt a rezsi annyira nem hat" - summázza a helyzetét. Annyit még közölt: úgy tudják, a nem túl távoli gödöllői mozi nagy valószínűséggel bezár, neki 15-szörös lenne a fűtési díja, pedig távfűtésről megy. Szavai beszédesek a mostani helyzetről: "sajnos még sokakról hallottam, csak ők még nem kaptak teljesen konkrét számokat, de például a szombathelyi önkormányzati mozi is zár... Valahogy így vagyunk".

A szombathelyi bejelentés:

Hasonló derül ki a g7.hu összeállításából is. A Corvint és öt fővárosi művészmozit fenntartó Budapest Film Zrt. példáján mutatják be az ellehetetlenülést. A cég 2021-ben közel 47 millió forintot költött villamos energiára és gázra. A nagyobb tétel akkor az áram volt, amit 2021-re kilowattóránként 19,87 forintért szerzett be a társaság. A jelenlegi piaci körülmények között ilyen fix áras szerződéseket már nem nagyon lehet kötni, a kereskedők a tőzsdei jegyzéshez rögzített ajánlatokat adnak. A szeptemberi átlagos tőzsdei ár pedig közel 160 forint volt kilowattóránként, azaz

a kereskedői árrés nélkül is a bő nyolcszorosa a 2021-ben fizetett összegnek.

A gazdasági lap menekülési irányként mutatja be az ország legnagyobb lánca, az I.T. Magyar Cinema Kft. intézkedését. Buda Andrea, a cég PR- és marketing igazgatója arról beszélt, hogy a 18 Cinema City mozinál szeptembertől átálltak őszi nyitva tartásra, ami azt jelenti, hogy nem délelőtt tízkor, hanem dél és egy között kezdődnek a vetítések. Mindazonáltal ez nem új gyakorlat, az iskolakezdés után minden évben meglépik.

Másutt is felvetődött ez, azaz az előadások számának csökkentése. Iván László, a Kisvárdán egy miniplex mozit üzemeltető Szabolcs Cinema Kft. tulajdonosa például azt mondta, számolnak azzal, hogy hétköznapokon csak az egyik termükben tudnak majd vetíteni.

Közben kiderült, hogy több mozihálózatnál emelik az árakat. A Forbes összesítése szerint az eddig jellemzően 2150 forintos jegy immáron 2500 forintba kerül Budapesten. A 3D-s vetítések pedig már 3000 forint felett vannak.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×