"Ez nagy siker: Orbán Viktor miniszterelnök nagyot küzdött és nagyot nyert, sikerült megvédenie a rezsicsökkentést" – jelentette ki a hatodik uniós szankciós csomagban foglaltakkal, a Magyarországra is vonatkozó ideiglenes olajvásárlási kivétellel kapcsolatban a tárcavezető. Megjegyezte azonban: ne legyen kétségünk, az EU legközelebb a gázembargót veszi elő.

Illusztrálandó a két szankció hatását, Nagy Márton azt mondta: az olajembargó olyan lett volna, mintha atombombát dobtak volna a gazdaságra, a gázembargó viszont olyan lenne, mintha egy hidrogénbombát dobnának le, vagyis egy még nagyobb küzdelem áll a kormányzat előtt.

Az olajembargó az üzemanyagár-sapkát veszélyeztette, a gázembargó a rezsicsökkentést, és utóbbi esetén a fűtés és a villanyenergia-ellátás is veszélybe kerülhetne. A gázembargó emellett az egész európai gazdaságot fenyegetné, bevezetése esetén például Németország gazdasága mély recesszióba süllyedne.

Az olajembargós megállapodás tovább emeli az inflációt

Mint azt a tárcavezető ismertette, Oroszország jelenleg naponta 7 millió hordó olajat szállít Európába, ebből 4 milló nyersolaj, 3 millió finomított. A teljes mennyiség kétharmada tengeren érkezik jelenleg.

A szankciók miatt

"5-6 millió hordó/nap kitettséget kell pótolni, amit a Brent árfolyamában már áraznak a piacok. Ez egy olajárkrízist okoz, ami máris megjelent az inflációban és még tovább fogja emelni annak mértékét.

Az Ural típusú olaj ára Nagy Márton elmondása szerint Oroszországtól és a kereslettől függ, utóbbi tekintetében pedig lényeges, hogy Kína és India is növelte vásárlásait. Nem véletlenül, hiszen a Brent típusú olaj ára 124 dollár, az Ural típusúé 90 dollár körül van, illetve e két országban finomítani is tudják és a készletezésben is még bőven van üres kapacitás.

Ezért a mintegy 5 millió hordó/napi, Európába el nem szállított olajból 3 milliót felszívhat a várakozások szerint Kína és India. Ha Oroszország napi 2 millió hordónyi olajat nem tud eladni, akkor

akár még csökkenhet is az Ural olaj ára

- fejtette ki a gazdaságfejlesztési miniszter.

Inflációs várakozások, forintárfolyam

A szakember elmondása szerint idén átlagban inkább 10 százalékos, mint alacsonyabb infláció várható, az áremelkedés mértéke jövőre átlagosan 5 százalék lehet.

Megemlítette, hogy ezzel "egész jól állunk", tekintve, hogy az eurózóna inflációja 8,1 százalékos volt, ezen belül

• Németországé 8,6 százalék,
• Lengyelországé 14 százalékos,
• Észtországé 20 százalékos.

Megjegyezte, itthon az árstopok 5-6 százalékot javítanak az infláció szintjén.

Hangsúlyozta, hogy az infláció tartósan növekvő pályára állt az energia- és az élelmiszerárak (főként a gabonaár) megugrása miatt.

A globális gazdaság recessziójától az emelkedő inflációnál is jobban fél a kormány - derült ki az interjúból. A szankciós politika és a háború ugyanis a tárcavezető szerint még a földgáz és a gabona ára estén is okozhat meglepetéseket, amik még nagyobb sokkba, válságba dönthetik a világot.

A forint-euró árfolyammal kapcsolatban nem említett Nagy Márton számszerű várakozást, de megjegyezte, az most is jobban reagál a brüsszeli szankciókra, mint Magyarország fundamentumaira. Utóbbiak ugyanis rendben vannak és nem indokolják az árfolyammozgásokat, hiszen a növekedés erőteljes, idén 4,9 százalékos lesz a GDP-arányos hiány és jövőre már csak 3,5 százalék - ezek mellett elkötelezte magát a kormányzat, vagyis a költségvetési egyensúly garantált, mondta a tárcavezető.