Nincs biztonságos fizikai alternatívája az orosz olajszállítmányoknak, nemcsak az idei év végéig, de a belátható jövőben sem - jelentette ki kedden Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a CNN hírtelevíziónak adott interjújában.

Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak Magyarországot, hanem általában a tengerparttal nem rendelkező országokat érinti Európában. Az államtitkár többek között Szlovákiát, Csehországot, Ausztriát és Bulgáriát sorolta fel azon országok között, amelyek földrajzi elhelyezkedésüknél fogva, valamint történelmi okokból jelentős mértékben támaszkodnak az orosz energiahordozókra.

Kovács Zoltán kiemelte, hogy mindez nem választás, vagy az utóbbi egynéhány év politikájának kérdése, hanem az utóbbi harminc év hagyatéka, amellyel próbálnak megbirkózni. Az államtitkár mindemellett rávilágított, hogy az elmúlt tizenkét esztendőben nagyon sokat tettek az egyoldalú függőség oldására, de még mindig nagyon messze vannak attól, hogy ki tudjanak alakítani biztonságos alternatív forrásokat, csővezetékeket Európa, illetve a világ más térségeiből az energiaigények fedezésére.

A műsorvezető bejátszotta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egyik nyilatkozatát, amelyben az úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor kíméletlenül önös érdekeit tartja szem előtt. A műsorvezető azon kérdésére, hogy Magyarország miért zárkózik el az orosz olajfüggőség csökkentésétől, Kovács Zoltán úgy válaszolt: Európában éppen Németország az, amely több ezer embert foglalkoztatva Magyarországon pontosan ismeri a magyar vezetés indítékait. Hozzátette, hogy Németország nem követelhet többet Magyaroroszágtól, mint amit az orosz szankciókkal nyerni lehet.

Kovács Zoltán az olajembargóval kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy a tengerparttal nem rendelkező országok eddig nem kaptak biztosítékot, vagy garanciát az Európai Bizottságtól és a többi uniós tagállamtól arra, hogy energiaellátásuk - ideértve Magyarországot is - biztosított, illetve zavartalan legyen. Az államtitkár Orbán Viktor miniszterelnököt idézve kijelentette, hogy az olajembargó azonnali bevezetése atombomba hatásával érne fel a magyar gazdaságra, illetve a háztartásokra. Mint mondta, egyetlen felelős politikus sem támogathat ilyen lépést.

Kovács Zoltán aláhúzta, hogy a józan ész diadala volt a brüsszeli uniós csúcstalálkozón született kompromisszumos megállapodás.

Az államtitkár felidézte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán Horvátországban folytatott sikeres tárgyalásokat a hosszú távú energiabiztonsági együttműködésről, egyebek között a Magyarországot Horvátországgal, illetve Közép-Európával összekötő Adria kőolajvezeték kapacitásának bővítéséről.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a magyar kormány az utóbbi tizenkét évben a legtöbbet tette az energiafüggőség oldására. Kiemelte, hogy 95 százalékról 84 százalékra mérsékelték a függést az orosz kőolajtól.

Az uniós csúcson született kompromisszumos megoldásról szólva kijelentette, hogy Magyarországnak ez sokba fog kerülni, de készen áll erre. Mint mondta, az egyezség értelmében a szankciók nem érintik az olajvezetékeken keresztül érkező orosz kőolajat, mindemellett erőfeszítések folynak a tengerparttal nem rendelkező országok energiabiztonságának szavatolására.

Kovács Zoltán az Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök túl közeli barátságára vonatkozó bírálatokra felelve azzal válaszolt, hogy "ezt a narratívát ránk erőltették". Hozzátette, hogy Magyarországéval össze sem lehet hasonlítani a nyugat-európai államok ukrajnai konfliktust megelőzően Oroszországgal ápolt gazdasági és politikai kapcsolatait. "Ezért nem kell ujjal mutogatni Magyarországra, amikor viták folynak a szankciók, illetve az újabb büntető-intézkedések bevezetése körül" - szögezte le az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország már az ukrajnai háború előtt világossá tette energetikával kapcsolatos álláspontját.