eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Mol felirat az olajkonszern töltőállomásán Budapesten, a Szentendrei úton 2017. március 23-án.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Jól indult az év a Mol-csoportnál

A Mol-csoport 271,7 milliárd forint (833 millió dollár) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el az idei első negyedévben a tavalyi első negyedévi 181,9 milliárd forint (605 millió dollár) után, ugyanakkor az eredmény 6 százalékkal csökkent az előző negyedévihez képest – tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.

A vállalat értékelése szerint a kutatás-termelés üzletág teljesítménye erősítette leginkább az eredményt.

Az elért EBITDA elmaradt a 313,0 milliárd forintos piaci konszenzustól.

A csoport nettó eredménye 138,8 milliárd forint (423 millió dollár) volt az első három hónapban, a tavalyi első negyedévi 80,9 milliárd forint (267 millió dollár) után.

A társaság közleménye idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki szerint 2022 ismét új kihívásokat hozott, de a Mol-csoport a gyorsan változó külső helyzet és a gyakran kedvezőtlen körülmények között is megmutatta, hogy képes gyorsan reagálni.

A 833 millió dolláros újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA bizonyítja, hogy jó úton járunk

– fogalmazott.

Az elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy a következő időszakban nem kisebb kihívással néznek szembe, mint hogy megőrizzék az ellátásbiztonságot és fenntartsák a vállalat profitabilitását. Jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az új környezethez, tovább diverzifikálják portfoliójukat, és biztosítsák a kelet-közép-európai régió energiaellátását – közölte.

Emellett a Mol komoly befektetéseket igénylő transzformációs folyamata már elkezdődött, és teljes mértékben elkötelezettek abban, hogy folytassák ezt az utat, a mostani változékony környezetben is – jelezte.

„A Mol-csoport a múltban már számos krízis során bizonyította ellenállóképességét, és biztos vagyok benne, hogy megtartjuk kulcsfontosságú szerepünket a kiszámítható energiaellátás biztosításában, és továbbra is ügyfeleink és a szélesebb társadalom megbízható partnerei maradunk” – fejtette ki Hernádi Zsolt a közleményben.

A kutatás-termelés szegmens első negyedévi EBITDA-ja 163,1 milliárd forintra (504 millió dollárra) nőtt, 104 százalékkal haladta meg az előző év első negyedévi eredményét. A teljesítmény főként az emelkedő olaj- és gázáraknak köszönhető, a Brent kőolaj ára több mint 40 dollár/hordóval nőtt, a spot piaci gázárak pedig ötszörösére emelkedtek.

A termelés mennyisége csökkent a tavalyi első három hónaphoz képest, a kelet-közép-európai és a pakisztáni mezők természetes csökkenése és az azerbajdzsáni ACG termeléscsökkenése miatt.

A feldolgozás és kereskedelem újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja 85 milliárd forint (254 millió dollár) volt, a tavalyi azonos időszak szintjén maradt, mivel a változékony makrokörnyezet pozitív és negatív irányba is befolyásolta az eredményt.

Az értékesítési mennyiség 11 százalékkal nőtt, részben a megugrott magyarországi fogyasztás miatt, amit a február közepén bevezetett nagykereskedelmi árszabályozás piactorzító hatása okozott - jelezte a vállalat.

Folytatódott az üzletág fenntarthatóvá alakítása: elindult egy 100 ezer tonna kapacitású propilénüzem építése, valamint lezárult a Remat, Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatának megvásárlása. A poliol komplexum építése az első negyedévben elérte a 96 százalékos készültségi szintet.

A fogyasztói szolgáltatások üzletág EBITDA-ja 44 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, annak ellenére, hogy az értékesített mennyiség 20 százalékkal, a tranzakciószám pedig 7 százalékkal nőtt, és a Mol piaci részesedése bővült a kelet-közép-európai régióban.

Az üzemanyagárak szabályozása Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában az EBITDA-t a 2017-es szintre csökkentette, mivel az üzemanyag-árrés csoportszinten csökkent. A nem-üzemanyag árrés 8 százalékkal emelkedett, a Fresh Cornerek száma az első negyedév végére 1081-re nőtt a tavaly első negyedévi 984-ről.

A gáz üzletág EBITDA-ja 15,5 milliárd forint, 48 millió dollár volt, ami hasonló az előző év első negyedévi teljesítményéhez. Az emelkedő gázárak miatt a gázfogyasztási költségek megduplázódtak.

A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír záróára csütörtökön 2990 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3170, a legalacsonyabb 2174 forint volt.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×