Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: saulgranda/Getty Images

Balsejtelem: külföldön landolhat a magyar baromfihús

A feldolgozók elfordulhatnak a hazai piactól vagy termeléscsökkenés következhet be, ha a szektor nem részesül valamilyen kompenzációban – hívta fel a figyelmet Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke.

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány július 1-ig meghosszabbította az egyes élelmiszeripari termékekre vonatkozó árkorlátozó intézkedéseket, amely a baromfitermékek közül a csirkemellre, csirke far-hátra, csirke hátra, csirke farra és csirkeszárnyvégre is vonatkozik.

A Baromfi Termék Tanács elnöke szerint a döntés már súlyos nehézségeket okoz az ágazatnak. Csorbai Attila kiemelte: a tavaly év vége óta emelkedő takarmány- és energiaárak, valamint munkabérek olyan mértékű költségnövekedést jelentenek az ágazati szereplőknek az egész termékpályán belül, hogy a hatósági árakon már nem tudnak veszteség nélkül működni, ezeken az árakon nem tudják ezeket a termékeket előállítani.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy több, a magyar baromfipiac szempontjából meghatározó országban nincsenek az ittenihez hasonló ármaximáló mechanizmusok, így ezeken a helyeken a termelési költségek növekedését beépítették az átadói árakba a vágó- és feldolgozó üzemek. „Egy kis veszélyt is látok, elsősorban abban, hogy ha a Magyarországon üzemelő kereskedelmi láncok nem tudják megfizetni ugyanazokat az árakat, amelyeket adott esetben egy nyugat-európai vevő, akkor sajnos majd elkezd fogyni a magyar termék részaránya a polcaikon” – fogalmazott. A baromfiágazat szereplői ugyanis inkább exportpiacokra vihetik a magyar húst, ez lehetséges következménye lehet az árstop meghosszabbításának, emelte ki.

Rámutatott arra is, hogy a kormányzati intézkedések korábban azt célozták, hogy minél több friss, magyar termék legyen az áruházak polcain, de az árstop miatt előfordulhat, hogy más országokból származó csirkemellek és csirkefarhátak fognak ezek helyett megjelenni.

Ám a vágó-feldolgozó üzemek több hétre előre szervezik a munkát (alapanyag-beszerzést, termékeladást), és ha eladáskor nem kapják meg a megfelelő árat, az termeléscsökkenéshez is vezethet körükben, hiszen ki kell fizetni például a csirketartók költségeit és azokat a nevelési díjakat is, amelyekért a vágó-feldolgozó üzemek megvásárolják a madarakat.

Valamilyen kompenzációra tehát mindenképpen szükség lenne, hogy a jövőben is legyen megfelelő magyar baromfitermék a magyar áruházláncok polcain – zárta szavait a Baromfi Termék Tanács elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×