Infostart.hu
eur:
396.67
usd:
337.84
bux:
101380.77
2025. július 26. szombat Anikó, Anna
Nyitókép: unsplash.com

Drágább mulatság lehet az öltözködés a klímaváltozás miatt

Az egekbe szökhet a gyapot ára a klímaváltozás miatt, ennek hatására pedig drágulhatnak a ruhák.

Egy nemrég megjelent átfogó jelentés szerint már két évtizeden belül a világ gyapottermelő területeinek háromnegyede veszélyes hőstressznek lesz kitéve – hívta fel a figyelmet Lehoczky Annamária éghajlati szakértő, a Másfélfok állandó szerzője hozzátéve, hogy a hőség mellett a globális felmelegedés következtében kialakuló heves esőzések, árvizek, valamint tüzek mind-mind negatívan hatnak majd a növény termesztésére. Mindez pedig százmilliók megélhetését is érintheti, ugyanis jelenleg a gyapottermesztés és -feldolgozás nagyjából 350 millió embernek biztosít meélhetést.

A termelők túlnyomó többsége kevesebb mint 2 hektáron termeszt gyapotot, a probléma pedig az – tette hozzá az éghajlati szakértő –, hogy a kisgazdaságoknak alig vannak tartalékaik. A negatív hatások, az alacsonyabb minőségű terméshozam ugyanakkor az egész ellátási lánc mentén érezteti majd a hatását, hiszen egyre nagyobb pamuthiány léphet föl a piacon, és emiatt a textilipari termék ára az egekbe szökhet, amit mi Európában a dráguló ruházatokon keresztül fogjuk megérezni – magyarázta Lehoczky Annamária emlékeztetve, hogy az Európai Unió nagyon erősen függ az importtól, és bár ez a pamut esetében csökkent az elmúlt években, ezzel párhuzamosan viszont meredeken emelkedik a kész ruhaneműk behozatala.

Az éghajlati szakértő elmondta, hogy egy viszonylag univerzális definíció szerint a fenntartható gyapotot úgy termesztik, hogy az minimális környezeti hatással jár. Ebbe beletartozik az is, hogy minimális a vízlábnyoma, de tisztességes megélhetést nyújt a termelőknek – hangsúlyozta. Hozzátette: ez a fajta fenntartható pamut jelenleg a világ teljes kínálatának nagyjából az ötödét teszi ki, ugyanakkor az egy pozitív tendencia, hogy a fogyasztók nyomására egyre több vezető ruhagyártó vállalja, hogy teljes mértékben fenntartható pamutra térnek át. Lehoczky Annamária végül azt is megjegyezte, hogy személetváltás is szükség lenne, hiszen tudatos és kevesebb ruhavásárlással bárki csökkentheti az új nyersanyagokra való igényt, és így a ruhaipar környezeti lábnyomát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

A kormányfő szombat délelőtt szólalt fel az erdélyi Tusnádfürdőn. A beszéd reggelén egy rejtélyes üzenet jelent meg a Facebook-oldalán: DPK. Erre megadta a magyarázatot, illetve beszélt az EU szétesésének és egy újabb világháború kialakulásának veszélyéről, valamint arról, miért Közép-Európáé a jövő és mi a magyar nagystratégia.

Nem váratott a magyar reakció a Nemzetközi Büntetőbíróság lépésére

Mindennél világosabban demonstrálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) teljesen elvesztette a presztízsét azzal, hogy a testület eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem tartóztatták le Budapesten az izraeli miniszterelnököt – írta a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.28. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. július 25. 20:55
×
×
×
×