Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Jogállamisági eljárás: „jogászkodós helyzetben vagyunk”

Tovább folyik a jogászkodás – ezt mondta a külpolitikai elemző az Európai Bizottság illetékes biztosának ismételt felvetésére, miszerint aktiválnák a jogállamisági mechanizmust. A folyamat részeként akár pár hónapon belül felfüggeszthetnék az uniós pénzek kifizetését az érintett országoknak.

Napokon vagy legkésőbb heteken belül aktiválhatja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Legalábbis ezt nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek az unió igazságügyi biztosa. Didier Reynders Magyarországot nem említette, de Lengyelországról azt mondta, azon dolgoznak jelenleg, hogy a lehető legerősebb aktát állítsák össze.

Feledy Botond külpolitikai elemző arra emlékeztetett, az Európai Unió Bírósága alig néhány napja kezdte tárgyalni a jogállamisági rendelettel kapcsolatos magyar és lengyel keresetet. Mint magyarázta, a jogértelmezési vita azon van, hogy a bírósági döntéssel meg kell-e várni a szankciók felfüggesztését, amit az Európai Tanács a nyáron kérvényezett, vagy el lehet-e indítani a megelőző szakaszt, amely során egy informálódó levelet küld az Európai Bizottság az illetékes kormánynak, tehát jelen esetben Varsónak. Mindez a Bizottság szerint nem számít a folyamat megindításának, míg Budapest és Varsó korábban jelezték, hogy bármilyen kezdeti lépést a folyamat megkezdésének és a korábbi ET-alku megsértésének tekintetnek.

„Tehát itt egy jogértelmezési hézagban vagyunk megint,

hogy vajon az említett politikai alku mit fedett le. Úgyhogy ebben a jogászkodós helyzetben vagyunk” – összegezte a szakértő.

Varga Judit igazságügyi miniszter a minap egy lapinterjúban abszurdnak nevezte az Európai Bizottság azon felvetését, hogy már októberben a bírósági döntés előtt induljanak jogállamisági eljárások. Feledy Botond szerinte a Bizottság a levelek kiküldése után hónapokkal juthat el odáig, hogy saját hatáskörben a Európai Tanács vagy a bíróság döntéséig felfüggeszti a tagállami kifizetéseket. Utána viszont a Bizottság már nem dönthet arról, hogy ezt véglegesen elveszik-e, majd csak az Európai Tanács fog tudni határozni egy későbbi pillanatban – tette hozzá a külpolitikai elemző, aki szerint

kicsi az esélye a konkrét intézkedések, így a kifizetések felfüggesztésének,

mivel nagy valószínűséggel már a folyamat elején politikai megállapodás születik az Európai Tanács egyik ülésén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×