A gabonatőzsdei rekordok és a feldolgozóipar költségemelkedése miatt őszre akár négyszáz forint feletti kenyérárral is szembesülhetünk. Sokaknak már most egyre megfizethetetlenebbek az élelmiszerek. Különösen a zöldségek és a gyümölcsök. De egyre több családban a kenyérfogyasztás is csökkent. A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben a magyarok átlagos éves kenyérfogyasztása 63 kilóról 37 kilóra csökkent – írja összeállításában a Népszava.

Bár a fehér kenyér tartja vezető helyét, szintén visszaszorult.

Az idei fogyasztáscsökkenésben az egészségtudatosság mellett a vásárlóerő gyengülése és a sütőipari termékek drágulása is szerepet játszott.

Egyre népszerűbbek a munkaigényesebb, de olcsóbban előállítható, egészségesebb kovászos kenyerek.

Idén júniusban a fogyasztói árak átlag 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára 2020. júniusához képest 3,2, ezen belül

• az étolajé 25,5,
• a margariné 8,2,
• a tojásé 7,8,
• a liszté 7,7

százalékkal drágult – derült ki a hivatal legutóbbi jelentéséből.

A fogyasztói árak 2021. első félévében az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2, a nyugdíjas háztartások körében 3,8 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi csoport reáljövedelme az egyszeri nyugdíjkiegészítéssel együtt is csökkent, miközben fogyasztói kosarukban az átlagnál magasabb az élelmiszerek aránya.

Alaposan lecsökkent a búza vetésterülete is. Az őszi búza vetésterülete egymillióról mára a 927 ezer hektárra zsugorodott, ami egyesek szerint még így is túlzott becslés. A búza koránt sem olyan jövedelmező, mint az olajos növények, a napraforgó, a repce, de még az árpa és a kukorica is többet hoz a konyhára – mondta a lapnak Raskó György agrárközgazdász, agrárcégvezető. A termésátlag sem lett kiugró az idén: az országos átlaghozam 5 tonna hektáronként.

Egyre több magyar termelő is a hazai típusoknál jóval magasabb hozamú francia fajtákat veti. A magyar búza jobb minőségét a piac csak részben ismeri el az árakban. Raskó György szerint hosszabb távon érdemes lenne a nemesítésre áldozni, hogy a magyar fajták hozamát hektáronként 2-3 tonnával lehessen növelni. Ehhez mindenképpen szükségesek az állami források.

Míg a francia fajták hektáronként 8-9 tonnát hoznak, a jobb minőségű magyar legfeljebb 5-6 tonnára képes.

Az idei, rendkívül magas gabonaárak óhatatlanul megjelennek a liszt, illetve a sütőipari termékek árában – közölte Lakatos Zoltán, a Magyar Pékszövetség alelnöke. A malomipar augusztusban már emelte a liszt árát, de szeptemberben újabb drágulásra számítanak. A liszt áremelkedése éves szinten megközelítheti a 20 százalékot.

Elemzők szerint a kenyér ára az első félévben nagyjából 8-10 százalékkal emelkedett. A fehér kenyér kilója az ősszel már elérheti, akár meg is haladhatja 400 forintos lélektani határt.

A KSH adatai szerint idén az első félévben a liszt 8, a búza pedig 30 százalékkal drágult.