Az európai feltörekvő térség gazdaságai, köztük Magyarország az eddig vártnál valószínűleg gyorsabb ütemben lábalnak ki a koronavírus-járvány sokkjából, bár a régió közfinanszírozási kockázatai is emelkedtek az adósságállomány növekedése miatt – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban ismertetett friss előrejelzésében. Az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén behozza a koronavírus-járvány miatt elszenvedett növekedési veszteséget.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben, vagyis éppen harminc éve életre hívott londoni pénzintézet idei éves közgyűlésének nyitónapján kiadott 35 oldalas tanulmányában közölte: számítási modellje szerint a tevékenységi térségében működő gazdaságok hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 2,3 százalékkal csökkent.

Ez kisebb ütemű visszaesés volt a korábban jósoltnál,

tekintettel az erőteljes áruexportra és a széles körű költségvetési támogatásokra.

Az EBRD közölte: az eddigi előrejelzésében szereplő 3,6 százalékról 4,2 százalékra javította a működési területéhez tartozó 37 ország idei átlagos GDP-növekedésére szóló prognózisát.

Magyar adatok – meglehet az 5,5 százalékos növekedés

A bank a gazdaságban a tavalyi 5 százalékos visszaesés után az idén 5,5 százalékos növekedést vár (ehhez kötötte egyébként a kormány a nagy arányú szja-visszatérítést a gyermekes családoknak 2022 év elején), 1,5 százalékponttal gyorsabbat a korábbi prognózisában valószínűsített ütemnél. Az EBRD jövőre 4,8 százalékos magyarországi GDP-bővülésre számít.

Mindkét előrejelzés jobb a magyar gazdaság szűkebb térségére szóló EBRD-prognózisnál: a közép-európai és a balti EU-térségben a bank 2021-re átlagosan 4,8, 2022-re 4,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.

Ebben a régióban az EBRD a horvát és a magyar gazdaságra adta a legerőteljesebb növekedési előrejelzéseket: a londoni pénzintézet Horvátországban az idén 6, jövőre 4,5 százalékos GDP-bővülést vár.

A jelentéshez fűzött táblázatos összefoglalóból kitűnik az is, hogy az EBRD várakozása szerint

a magyar gazdaság az idén behozza a koronavírus-válság okozta veszteséget:

a bank számításai szerint a magyar hazai össztermék értéke 2021-ben 0,3 százalékkal magasabb lesz a 2019-ben elért szintnél.

A háztartások, a külföldi beruházások és az EU-források adnak lendületet

Az EBRD kedden ismertetett regionális előrejelzésének Magyarországgal foglalkozó fejezete is azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság kilábalásának egyik hajtóerejét rövid távon a zárlatok idején felhalmozódott megtakarításokból táplálkozó, erősödő háztartási fogyasztás adja majd.

Az EBRD szerint ugyanakkor a magyar gazdaság növekedésében meghatározó szerepük lesz a beruházásoknak is, amelyekhez a külföldi működőtőke-beáramlások növekedése, valamint az Európai Unió helyreállítási alapjából érkező folyósítások adják majd a lendületet.

A bank hangsúlyozza azt is, hogy június elejére a magyar lakosság 55 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát, és ez - amellett, hogy a legmagasabb arány a térségen belül - jelentősen meghaladja az uniós átlagot is, amely e hónap elején 43 százalék volt.

Az EBRD várakozása szerint

ez a korlátozások feloldása ellenére is mérsékli az újabb járványhullám kockázatát Magyarországon.

A bank közölte: mindezt egybevetve várja az új előrejelzésben szereplő erőteljes, 5,5 százalékos idei és 4,8 százalékos jövő évi növekedést a magyar gazdaságban.

Az EBRD kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a nagyvonalú közfinanszírozási gazdaságélénkítő intézkedések, az alacsony kamatokkal jellemzett környezet, a forint gyengülése és a hazai kereslet élénkülése

magas inflációs ütemet eredményezett.

Az áprilisban mért 5,2 százalékos tizenkét havi magyarországi infláció a legmagasabb volt az EU-n belül, és jóval meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú inflációs célját, amely 3 százalék – áll az EBRD elemzésében.

A jelentés szerint a bank működési térségének egészét tekintve növelte a közfinanszírozási kockázatokat a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés és az ezzel egy időben végrehajtott költségvetési gazdaságélénkítés.

Az EBRD számításai szerint a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban 11 százalékponttal, a járvány előtti 49 százalékról tavaly 60 százalékra emelkedett a hazai össztermékhez mért átlagos államadósság-ráta.

Az EBRD hangsúlyozta, hogy a térség számos országában az 1990-es évek átalakulását kísérő recesszió óta nem volt olyan magas az államadósság-ráta, mint most.