Az Európai Unió egy eddig példátlan, öt lépésből álló tervet dolgoz ki, arra, hogy Ukrajna akár 2026–2027-ben részlegesen csatlakozzon az EU-hoz, még a teljes jogú csatlakozás előtt – írja a Mandiner a Politico keddi cikke alapján.

Brüsszel célja ezzel az lenne, hogy Ukrajnát tartósan az európai politikai térhez kössék, és csökkentsék Oroszország befolyását, így reagálva az elhúzódó háborúra.

Ezzel gyökeresen átalakulna az eddigi bővítési modellt, hiszen Ukrajna már a reformok meg véghezvitele előtt csatlakozhatna a közösséghez.

Kijev gyorsított felvételének legnagyobb akadálya továbbra is a magyar kormány vétója, ezért Brüsszel a magyarországi kormányváltásra apellál, vagy, adott esetben elvennék Magyarország vétójogát.

Íme az öt lépésből álló terv:

1. lépés: Ukrajna felkészítése a csatlakozásra

Az EU azzal hozza közelebb Ukrajna csatlakozási folyamatát, hogy már most részletes útmutatást ad a hatból három tárgyalási klaszterre vonatkozóan. Ezek a klaszterek lefedik többek között az igazságszolgáltatás, a demokratikus intézmények és a politikai rendszer átalakítását. Az EU hangsúlyozza, hogy nem lesznek kiskapuk: a teljes tagsághoz minden reformot végre kell hajtani. Ukrajna vezetése ugyanakkor azt állítja, hogy 2027-re technikailag készen fog állni a feltételek teljesítésére.

2. lépés: Részleges EU-tagság kialakítása

Az úgynevezett „fordított bővítés” lényege, hogy Ukrajna már a reformfolyamat elején bekerülne az Európai Unió politikai keretébe, majd folyamatosan, apránként jutna hozzá a tagállami jogokhoz, és érvényesítenék vele szemben a kötelezettségeket. Brüsszel ezt azzal próbálja védeni, hogy a cél nem a belépési feltételek lazítása, hanem egy erős politikai és pszichológiai üzenet küldése Ukrajnának és más tagjelölteknek. Ugyanakkor az elképzelést több tagállam sem támogatja, mert attól tartanak, hogy ez az egész EU működését megrendítené, és megkezdődne egy kétségbeesett kapálózás.

3. lépés: Kivárni Orbán Viktor távozását

Brüsszelben nem titok, hogy a legjobb fejtörést az okozza, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását, amivel kezdeniük kell valamit, mivel a döntéshez egyhangúság szükséges. A Politicóban megjelent cikk szerint az EU több szereplője abban bízik, hogy a magyarországi választások után Orbán Viktor meggyengül vagy elveszíti a hatalmat, ami könnyíti Kijev csatlakozását. Rövid távon azonban nem várható, hogy Magyarország önként feladja ellenállását.

4. lépés: Amerikai nyomásgyakorlás bevonása

Bár nem szívesen, de Brüsszelben arra az eshetőségre is megpróbálnak felkészülni, ha Orbán Viktor nem veszíti el az áprilisi választást, és hatalmon marad. Az EU és Ukrajna abban reménykedik, hogy Donald Trump közbenjárna az érdekükben. A tervek szerint az Egyesült Államok nyomást gyakorolhatna Magyarországra egy átfogó békemegállapodás érdekében. Ebben a megállapodásban Ukrajna 2027-es EU-csatlakozása politikai garanciát kapna. Felhívják a figyelmet, hogy korábban már volt példa arra, hogy Washington sikeresen befolyásolta Budapest álláspontját.

5. lépés: Magyarország szavazati jogának felfüggesztése

Végső megoldásként az EU az alapszerződés 7. cikkéhez nyúlna, és azt érvényesítené Magyarországgal szemben. Ez a legsúlyosabb politikai eszköz, amellyel akár Magyarország szavazati jogát is megvonhatják. Az EU egyelőre azért bánik óvatosan ezzel a kérdéssel, mart attól félnek, hogy Orbán választási kampányát erősítenék. Ha azonban Magyarország tartósan blokkolja a döntéseket, ez a lépés reálisan napirendre kerülhet – írja a brüsszeli lap.