Látványos „fantáziavideón” bukkant fel a Luanniao nevű monstrum, amely a Föld felett lebeg, rakéták tömegét lövi ki és harci gépek szállnak fel a hangárjából. Szakértők szerint azonban inkább propaganda projektről, mint megvalósuló haditechnikai eszközről lehet szó.

A kínai híradások szerint a Luanniao a világ legnagyobb hadihajója lenne – csak éppen nem a tengeren, hanem a Föld körül mozogna. A háromszög alakú, szürke színű szörny 242 méter hosszú és 684 méter széles, felszállótömege pedig elérné a 120 ezer tonnát. Vagyis messze meghaladná bármely jelenleg létező katonai repülőeszköz paramétereit.

??Chinese State Media confirms the existence of the “NanTianMen Project”, a project that aimed to send a 120,000 ton class Orbital Strike Carrier into lower space orbit, capable of carrying 88 “White Emperor” Space fighters by 2040.pic.twitter.com/pmYdvQxnyq

— PLA Military Updates (@PLA_MilitaryUpd) January 14, 2026

Fedélzetén akár 88 darab, Xuan Nu típusú, pilóta nélküli vadászgép kapna helyet, amelyek a tervek szerint hiperszonikus rakéták indítására is alkalmasak lennének.

Fenyegető fegyverzet, de lehet, hogy „papírsárkány”

A Szovjetunió az 1960-as években megépítette az ekranoplant, a „Kaszpi-tengeri szörnyet”. Az akkor hatalmasnak számító és a víz felett sikló gépezet azonban inkább szállításra tervezett jármű volt (bár a prototípusnak rakétákat szántak), míg a Luanniaót hatalmas csapásmérő potenciállal szerelnék fel.

A pekingi állami sajtó szerint az „űranyahajó” 20–30 éven belül hadrendbe állhat. Nyugati védelmi szakértők azonban erősen kételkednek. Peter Layton, az ausztrál Griffith Asia Institute vendégkutatója szerint a koncepció „papíron mindent felülmúl”, a valóságban viszont olyan technológiákra lenne szükség, amelyek jelenleg egyszerűen nem léteznek.

Egy ilyen jármű működtetése elképesztő mennyiségű üzemanyagot és teljesen új hajtóműrendszert igényelne.

The Ekranoplan

The Soviet ekranoplan was a unique class of vehicles that combined features of ships and airplanes.

It carried 6 P-270 Moskit anti-ship missiles with a range of up to 250 km.

Its speed was up to 550 km/h, providing high naval interception power by combining its… pic.twitter.com/JlT6S7NNFi

— Patricia Marins (@pati_marins64) January 25, 2026

Elérhetetlen magasságban

A kínai elképzelések szerint a Luanniao a hagyományos légvédelem fölött, időjárástól függetlenül működhetne, és akár közvetlenül a célpontok fölé pozicionálva indíthatna rakétákat. Ez elméletben komoly stratégiai előnyt jelentene – különösen Tajvan, illetve a Dél-kínai-tenger térségében, ahol egy esetleges amerikai–kínai konfliktus egyik fő frontvonala húzódhat.

A projekt a Nantianmen (azaz „Déli Mennyei Kapu”) program része, amelyet a kínai állami repülőgépgyártó konglomerátum, az AVIC irányít.

Ide tartozik többek között a Baidi nevű, hatodik generációs vadászgép is, amelyet tavaly már makett formájában bemutattak a kínai légi szalonon, és amely szintén a világűr közeli működésre lenne optimalizálva.

Interesting. Scientists found tiny single-walled carbon nanotubes in samples of regolith on the far side of the moon, brought back to Earth by China's Chang'e 6 mission. It had been thought they could only be created by sophisticated human engineering. ?https://t.co/woK8pLPhen

— Paul Scott Anderson (@paulsanderson) January 26, 2026

Nem véletlen az időzítés sem. Kína az utóbbi években látványosan felpörgette űrprogramját: 2024-ben sikeresen hozott vissza mintákat a Hold túlsó oldaláról a Chang’e–6 küldetéssel, augusztusban pedig a Chang’e–7 indítását tervezi, amely víz után kutatna a felszínen.

Bár az Egyesült Államok továbbra is vezető pozícióban van a holdkutatásban, több mutató szerint Peking a nyomában van.

With Luanniao, China is promoting a giant space aircraft carrier as a new superweapon. Is it a vision for war in space — or science fiction? https://t.co/lN6VXfmw5S

— DW News (@dwnews) February 2, 2026

Amiért sebezhető lehet az űrszörny

A Luanniao ötlete több mint egy évtizede merült fel, de már akkor is sokan sci-finek tartották – és ez a vélemény ma sem sokat változott – jegyezte meg a The Telegraph című brit lap.

Ami gond: ha a járművet pályára állítanák, arra az űrszemét halálos kockázatot jelentene. Ráadásul a pályára állításhoz Kínának újrahasznosítható rakétákra lenne szüksége, amelyek fejlesztésében jelenleg még 10–15 évvel le van maradva az Elon Musk-féle SpaceX mögött.

Layton szerint a Luanniao sokkal inkább politikai és pszichológiai fegyver, mint katonai realitás. Egyrészt a hazai közönséget hivatott lenyűgözni, másrészt üzenet a térség országainak: Kína olyan technológiákon dolgozik, amelyekkel „mások nem is tudnak versenyezni”.

Ahogy a szakértő fogalmazott: ez szó szerint Csillagok háborúja, csak épp geopolitikai díszletek között.