Éppen a Magyar Kultúra Napjához igazodva, január 22-én nyílt meg a kiállítás Attiláról, a Hun fejedelemről. Ezen nagyjából két évvel ezelőtt kezdtek el dolgozni, mert a nagyszabású, nemzetközileg látható, komoly kiállításokhoz idő kell, és itt ráadásul 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat kölcsönöztek – érkeztek tárgyak a British Múzeumból, a Louvre Abu Dhabiból, Szamarkandból, Speyerből, Modenából, a világ vezető múzeumaiból. A tárlat létrehozásán nagyjából 100 ember dolgozott, hiszen nagyon összetett feladat volt műszaki, kurátori, projektmenedzsment, állományvédelmi és kiállításszervezési oldalról egyaránt.

„Vannak olyan tárgyak, műtárgyak és műkincsek most itt az Attila kiállításban, amelyek nemhogy Budapesten nem jártak még soha, de Európában sem voltak még. Hiszen

Közép-Ázsiából, az egykori hun birodalomnak a keleti horizontjairól elhoztuk azokat a műtárgyakat, amelyek sosem jártak még Magyarországon.

Ilyen műtárgyegyüttes még egyszer sem volt látható, és egész Európában az elmúlt négy évtizedben nem volt ekkora hun leletanyag egyszerre. Ráadásul mi itt nem hun leletanyagot mutatunk be első helyen, hanem hun régészeti anyagot, de ezt vegyítjük azzal az emlékhalmazzal, ami Attilához kötődik, hiszen a kiállításunk őt kívánja bemutatni. És bár Attila 1600 évvel ezelőtt meghalt, az emlékezete máig él keleten, nyugaton, Székelyföldön, Budapesten” – fogalmazott Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ez az emlékezet azonban nagyon másképp él keleten és nyugaton, mert a nyugati országok emlékezetében Attila inkább egy kegyetlen barbár, keleten viszont szeretik birodalomépítő történelmi hősként emlegetni. A szakember szerint éppen ezért fontos, hogy a kiállítás itt, Európa szívében, a Magyar Nemzeti Múzeumban valósult meg.

„Egyfelől hol máshol, ha nem itt, hiszen a magyar hagyomány, a magyar identitás, a magyar kultúra, a magyar néplélek szerves része Attila. A magyar történelem nagy pillanatai azzal kezdődnek, hogy Attila Európába érkezik. Ezt a képet nagyítottuk fel egyébként az időszaki kiállításnak a bejáratához. Attila egykori eurázsiai birodalmának ez volt a közepe, a Kárpát-medence. Nekünk el kell tudnunk mondani Attila örökségét a keleti és a nyugati vendégeknek is. A kiállítás önmagában a tudomány és az emlékezet párbeszéde” – válaszolta Zsigmond Gábor.

A főigazgató beszélt a Nemzeti Múzeum állandó kiállításáról is, amelynek megújítása több száz millió forintos beruházást igényel, mert ez csak úgy képzelhető el, hogy nemcsak a tartalom újul meg, hanem a gépészettől a belsőépítészetig minden. A munka tavaly áprilisban elkezdődött, jelentős múzeumi csapat dolgozik rajta az intézményen belül, amire saját erőforrásból képesek, azt most megteszik. Teljes projekttervet, tervezést készítenek elő, ennek a költségvetés javaslatait is meg fogják tenni.

Mint mondta, egyszerre ezt a több ezer négyzetmétert nem lehet lezárni, be kellene zárni a Nemzeti Múzeumot, ezt nyilvánvalóan senki sem akarhatja ebben a pillanatban. A folyamat csak szakaszosan képzelhető el, ennek az „egyik lába”

a Palást terem megújítása, amellyel idén áprilisban el is készülnek, és a tervek szerint akkor meg is nyitják a nagyközönség előtt.

Az állandó kiállításokon tartalmilag egyébként nehéz változtatni.

„Ha megnézzük a hasonló korú nagy kiállításokat, mondjuk a nagy nevű bécsi Kunsthistorisches Museumét, akkor láthatjuk, hogy az állandó kiállítása jelentős mértékben nem különbözik a miénktől. Rendszerint az a gyakorlat Európa nagy történelmi múzeumaiban, hogy az állandó kiállítások egy tudományos produktumot, egy komplett narratívát mutatnak be. Ezek elég tartósak. Ha az ember elmegy Bécsbe, akkor pontosan ezt látja.

Időszaki kiállításokkal igyekszik mindenki újabb és újabb tartalmat hozni, hiszen valójában a látogatói szokások is efelé tendálnak.

Az állandó kiállításnak megvan a maga nagyon fontos szerepe, többek között az, hogy az iskoláskorú vagy a gyerekközönségnek a magyar történelmet a tárgyi, anyagi kultúrán keresztül bemutassuk. Ezt nem szabad alábecsülni, és azt sem, hogy a látogatóink már lassan 50 százaléka külföldről érkezik, tehát hogyha egy külföldi vendég Magyarországra jön, Budapestre látogat és van másfél-két órája arra, hogy képet kapjon, hogy kik azok a magyarok, akkor mi a honfoglalástól kezdve be tudjuk mutatni a magyar történelmet” – fogalmazott az Arénában Zsigmond Gábor.