Idén hosszas vita után és csak megkésve – februártól – emelkedett a minimálbér. Akkor még azzal kalkulált a kormány, a munkaadói és munkavállalói oldal, hogy amennyiben a várt 3 százalékos idei áremelkedés mellett 4 százalékkal nő a minimálbér, akkor a legkisebb keresetek vásárlóereje kismértékben emelkedik.
Azóta azonban kiderült, hogy az infláció biztosan magasabb lesz idén, mint 3 százalék. Az elmúlt hónapok árdinamikája alapján idén sokkal valószínűbb, hogy 4 százalékhoz lesz közel az éves átlagos infláció, miután áprilisban minden várakozást felülmúlva, 5 százalék fölé gyorsult az éves áremelkedési ütem.
Ilyen magas infláció nyolc éve nem volt, és várhatóan a következő hónapokban is tartósan magas marad az áremelkedés.
„Beszélni kell a minimálbér további emeléséről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő ülésén” – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke a Portfolio megkeresésére. Itt az ideje a további béremeléseknek – hangsúlyozta Palkovics.
A februári megállapodásban rögzítették a felek, hogy a gazdasági helyzet alakulásának függvényében tovább tárgyalnak majd a minimálbér alakulásáról, amit meghatározhat az is, hogy a kormányzat milyen ütemben csökkenti tovább a járulékokat. A hatéves bérmegállapodás alapján ha 6 százalékkal nőnek a reálkeresetek egy bizonyos időszakban, akkor a kormányzat fokozatosan csökkenti a járulékokat, amelyet a vállalatok a minimálbér emelésére is fordítanak.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára ugyanakkor arra figyelmeztetett a lapnak, hogy az első negyedévben tapasztalt, 6 százalékos nemzetgazdasági reálbéremelkedés nem jelenti automatikusan azt, hogy az év második felében csökken a szociális hozzájárulási adó és emelkedik a minimálbér.