A tavalyi első három negyedévre jellemző visszaeséssel ellentétben, a negyedik negyedévben 2,5 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az előző negyedévhez mérve 4,8 százalékkal nőttek a beruházások szezonálisan kiigazítva. 2020 egészében a fejlesztések 3,8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi rekordmagas szinttől - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A beruházások újbóli felfutását elsősorban a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek - tette hozzá a KSH.

Folyó áron számolva a beruházások tavalyi értéke 2,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amiből a negyedik negyedévi növekedés 9,8 százalékos volt.

A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3,6 százalékkal csökkent éves összevetésben a negyedik negyedévben, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások továbbra is visszafogták fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 18 százalékát realizáló költségvetési szerveknél az új tárgyi eszközök vásárlásai kiemelkedően, 10 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest.

A tavalyi negyedik negyedévben az ingatlanügyletek léptek elő a legnagyobb beruházóvá, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek közel negyedét itt valósították meg, 24,2 százalékkal többet az előző év negyedik negyedévinél. A növekedés elsősorban a meghatározó súlyú lakásépítések kiemelkedő emelkedésének volt köszönhető - jegyezte meg a KSH. Emellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe, mint a kereskedelmi egységekbe történt beruházások is emelkedtek, bár szerényebb mértékben.

A nemzetgazdasági beruházások hasonlóképpen 24 százalékát adó második legnagyobb súlyú feldolgozóipar fejlesztései a tavalyi negyedik negyedévben 5,0 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól immár harmadik negyedéve. Az alágak többségében csökkentek a fejlesztések, többek között a legnagyobb súlyú járműgyártásban, a vegyi anyagok és termékek gyártása területén, valamint a gumiiparban is. Ugyanakkor a korábbi időszakokban elkezdett, nagyszabású projektek mellett már újonnan elindított fejlesztések is hozzájárultak ahhoz, hogy néhány alágban jelentősen nőtt a volumen, például a villamos berendezések gyártásában, a gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban.

A kisebb súlyú építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek járműbeszerzéseiknek is köszönhetően 20,6 százalékkal növelték fejlesztéseiket.

A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél kisebb ütemben, 9,7 százalékkal csökkent. A kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések álltak, így az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok beruházásai is elmaradtak az egy évvel korábbiaktól.

Az államháztartás összességében pozitívan járult hozzá a nemzetgazdasági beruházások változásához. A negyedik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatásban 20,1 százalékkal nőtt a volumen. A járványügyi helyzettel is összefüggésben a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró tárgyieszköz-vásárlásai révén az egészségügyi szolgáltatások területén szintén kiemelkedően 22,5 százalékkal nőttek a fejlesztések. Az oktatás és az állam által dominált, hatodik legnagyobb súlyú művészet és szabadidő területén egyaránt 19,5-19,6 százalékkal növekedett a teljesítményérték. Ismét meghatározó szerepet játszottak a versenysporttal kapcsolatos beruházások.

A kereskedelemben kismértékben 3,1 százalékkal nőttek a beruházások, ezen belül a kiskereskedelemben és a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatokban tevékenykedő vállalkozások növelték a beruházásaikat.

A közepes súlyúnak számító mezőgazdaság beruházásai lényegesen 25,7 százalékkal visszaestek. Jelentősen, 28,5 százalékkal csökkentek a beruházások az energiaiparban, elsősorban a villamosenergia-termelés területén.

Az információ, kommunikáció területén a beruházások nagymértékben, 27,8 százalékkal nőttek amiben szerepet játszott a telekommunikációs hálózatok modernizálása is. A pénzügyi tevékenység beruházásai szintén növekedtek, 8,6 százalékkal, nagyrészt informatikaieszköz-beszerzések nyomán.

2020-ban nemzetgazdasági beruházások volumene 3,8, ezen belül az építési beruházásoké 2,8, a gép- és berendezésberuházásoké 5,4 százalékkal csökkent az előző évihez mérve.

A beruházások mintegy 54 százalékát adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 7,5, a költségvetési szerveknél 5,0 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény.

Az év egészét tekintve négyet kivéve az összes nemzetgazdasági ágban visszaestek a beruházások. Az infokommunikációban 3,8, az ingatlanügyletek terén 16,1 százalékkal, az oktatásban 6,9, és a járványhelyzettel is összefüggésben az egészségügyben és a szociális szférában 15,5 százalékkal több beruházás valósult meg az előző évinél.

A feldolgozóiparban 8,1 százalékkal, a szállítás-, raktározásban 9,5 százalékkal kisebb, volt a beruházások mértéke. Az ingatlanügyletekkel együtt ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások közel hattizedét tette ki.

A kereskedelem, gépjárműjavításban 9,3 százalékkal csökkent a beruházási volumen.

A közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ágban szinte nem változott, 0,2 százalékkal csökkentek a fejlesztések.

Ugyanakkor kiugró mértékű visszaesést regisztrált a KSH például az egyéb szolgáltatások területén 35, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 17,7 százalékkal esett vissza a beruházási volumen tavaly az előzőhöz képest.