Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Javult a magyar bankkártya-elfogadói infrastruktúra

Több külföldi szereplő érkezett a magyar bankkártya-elfogadói piacra, de már tőlük is kap adatokat az MNB.

Már kétszázezerhez közelít a bankkártya-elfogadó (POS-) készülékek száma, az idei évtől további ugrást mutathatnak majd az adatok, mivel januártól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a külföldi szolgáltatóknak is rendszeres adatszolgáltatást rendelt el - írja keddi számában a Világgazdaság a jegybank közlésére hivatkozva.

A korábban ismertnél lényegesen jobb helyzetben van a hazai bankkártya-elfogadói infrastruktúra - írja a lap, annak a revíziónak az eredményére hivatkozva, amelynek keretében az MNB átalakította a pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségét.

Míg a korábban ismert jegybanki adatokban a kereskedelmi elfogadóhelyeken lévő bankkártya-elfogadó (POS-) készülékek száma 2018 vége óta visszafogott mértékben, egy számjegyű emelkedést mutatva növekedett, addig a visszamenőlegesen, 2017-ig korrigált, új típusú adatszolgáltatás szerint az elmúlt két év során a kihelyezett POS-készülékek száma negyedévente 11-18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mértéket. Mindennek eredményeképp a piacon az év végére szinte biztosan több mint 200 ezer üzemelő készülék lesz majd - írja a lap.

A korrigált adatok szerint 100 ezer forgalomban lévő kártyára tavaly szeptember végén már csaknem kétezer működő elfogadókészülék jutott. A jegybank közlése szerint ráadásul a mostani adatok az év elején újra nagyot ugorhatnak, miután az MNB csak 2021 elejétől terjesztette ki a külföldi, határon átnyúló szolgáltatókra a pénzforgalomhoz kapcsolódó adatszolgáltatást. Mindez annak következtében okozhat újabb jelentős változást, hogy az elmúlt hónapokban több új, külföldi szereplő érkezett a magyar bankkártya-elfogadói piacra, s az is változást okozhatott, hogy volt olyan pénzintézet, amely a bankcsoport más, külföldi tagjaihoz szervezte ki a bankkártyaüzletágát.

A kereskedelmi törvény változása miatt az online pénztárgéppel rendelkező kiskereskedőknek 2021 elejétől biztosítaniuk kell valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget az ügyfeleiknek. Az MNB korrigált adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben 6272-vel bővült a hazai bankkártya-elfogadó kereskedők száma. A revízió azonban ezen a téren a korábbi adatokban nem bővülést, hanem szűkülést jelentett, ami azzal magyarázható, hogy néhány kiskereskedő a korábban a jegybanknak rendesen jelentő hazai partnerét külföldi bankkártya-elfogadó szolgáltatóra cserélte le, amelyekről a jegybanknak csak januártól lesz információja. Emiatt a 2021-es adatsorokon a működő POS-készülékek számán túl a kereskedői elfogadóhelyek száma is nagyot ugrik majd. A POS-szám gyors növekedése, illetve a kereskedői számok visszafogott bővülése ugyanakkor azt jelzi, hogy az egyszerre több POS-készüléket üzemeltető kereskedőknél történt a nyilvántartási változás.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×