Infostart.hu
eur:
395.74
usd:
338.18
bux:
103808.19
2025. augusztus 13. szerda Ipoly
Nyitókép: Pexels.com

Havi 134 ezer forintból élt 2019-ben az átlag magyar

A háztartások életszínvonalát elemezte a KSH, érdekes adatok az ország minden pontjáról.

2019-ben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 6 ezer forint volt, 10,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem – 12,5 százalékos növekedés mellett – 1 millió 611 ezer forintot tett ki a háztartások saját bevallása szerint. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar havonta fejenként 134 ezer forintból gazdálkodhatott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Háztartások életszínvonala című kiadványából, amelyet a hvg.hu elemzett.

A felmérés további érdekesebb megállapításai:

  • A legalsó jövedelmi tizedben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 509 ezer forint volt, az országos átlag egynegyede, a legmagasabb tizedben ugyanez 4 millió 855 ezer forintot tett ki, az országos átlag 2,4-szeresét.
  • A legszegényebb háztartásokban havi 41 ezer forintból éltek az emberek, míg a leggazdagabbakban havi 312 ezer forintból.
  • 118 ezer fős csökkenés mellett, 1 millió 695 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, a teljes népesség 17,7 százalékát. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek többségét, 1 millió 169 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység, 764 ezer főt a súlyos anyagi depriváció, és 350 ezer ember élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.
  • Tovább nőtt a munkavégzésből származó jövedelem aránya, ami 2010-ben az összjövedelem 65,3, 2018-ban 73,7, 2019-ben 74,3 százalékát tette ki. Emellett a társadalmi jövedelmek részaránya fokozatosan csökken, 2010 óta 32,5 százalékról 23,8 százalékra.
  • A társadalmi jövedelmeken belül a legnagyobb részarányt (81,3 százalékot) az öregségi ellátások adták, egy főre vetített éves átlagos összegük 387 ezer forint volt. A családdal, gyermekekkel kapcsolatos ellátások egy főre vetített éves összege 68 ezer forint volt, részarányuk a társadalmi ellátásokon belül 14,4 százalékot képviselt.
  • Az egyedül élők jövedelme volt a legmagasabb, éves szinten egy főre vetítve átlagosan bruttó 2 millió 293 ezer forint, 14,3 százalékkal meghaladta az országos átlagot. A gyermekes háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme – 13,4 százalékos növekedés mellett – 1 millió 739 ezer forint volt. A gyermektelen háztartások egy főre vetített éves átlagos bruttó jövedelme 2 millió 255 ezer forintot tett ki, 12,4 százalékkal meghaladva az átlagot. A legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel az egyszülős háztartások rendelkeztek, egy főre vetítve 1 millió 426 ezer forinttal, 29 százalékkal maradva el az átlagtól.
  • Budapesten az egy főre jutó éves átlagos jövedelem 2 millió 641 ezer forint volt, az országos átlag 1,3-szorosa. Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 658 ezer forintot tett ki, 17,3 százalékkal elmaradva az országos átlagtól.
  • A megyei jogú városokban az éves bruttó jövedelem 8,1 százalékkal meghaladta az országos átlagot, egy főre vetítve 2 millió 169 ezer forintot tett ki. Az egyéb városokban 4,8 százalékkal maradt el az átlagtól a fejenkénti jövedelem. Nőtt a községek országos átlagtól való elmaradása, ami 2018-ban 12,5, 2019-ben 17,7 százalék volt.
Címlapról ajánljuk
Wéber Gábor: Charles Leclerc negatív szériája nem a versenyző kritikája, hanem a csapatáé

Wéber Gábor: Charles Leclerc negatív szériája nem a versenyző kritikája, hanem a csapatáé

Azokon a pályákon, ahol a Ferrari jól teljesít, a monacói pilóta rendre előhozza magából a bajnoki kvalitásokat, és lehoz egy-egy tökéletes versenyt, de a legtöbbször az autója egyszerűen alkalmatlan erre – mondta az InfoRádióban a Forma–1-es kommentátor, aki szerint beszédes adat, hogy Leclerc az eddigi 27 pole pozíciójából csak nyolcat tudott futamgyőzelemre váltani.

Kaiser Ferenc az Arénában: pénteken még nem lesz tűzszünet

A péntekre várható alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó előtt az orosz–ukrán háború állását, kimenetelét, a békekötés esélyeit elemezte Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiderült, meddig van esélyük az ukránoknak megállítani az orosz betörést, minek kell még történnie egy tűzszünet előtt és miért nem kötik Moszkvát tetteiben a támogatói.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.13. szerda, 18:00
Velkey György
a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója
Városfejlesztési példák Bécstől Madridig – Másutt így oldják meg a rozsdaövezetek hasznosítását

Városfejlesztési példák Bécstől Madridig – Másutt így oldják meg a rozsdaövezetek hasznosítását

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunk első részében feltártuk a budapesti barnamezős területek fejlesztési kérdésének összetettségét, a másodikban pedig a kormányzati programok ellentmondásait, most a lehetséges megoldásokat keressük. Jelen cikkünkben nemzetközi kitekintést teszünk: bemutatjuk, más európai városok milyen stratégiákkal és eszközökkel aknázzák ki a rozsdaövezeteikben rejlő potenciált és vonják be a magántőkét a közérdekű fejlesztésekbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. augusztus 13. 11:56
×
×
×
×