Május utolsó hete óta nem volt ilyen olcsó a globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség a határidős jegyzésekben.
Az északi-tengeri Brent napi minimumán 5,75 százalékos mínuszban, 35,76 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 5,98 százalékos veszteségben, 33,65 dolláron forgott.
Németországban és Franciaországban a múlt héten elrendelték az országos zárlat bevezetését, Angliában pedig e hét csütörtöktől lépnek életbe a szigorító intézkedések.
E három ország napi olajfelhasználása nagyjából 6 millió hordó, a globális kereslet 6 százaléka.
A nagy olajkereskedő házak eltérő mértékben ugyan, de mind arra számítanak, hogy tovább csökken a kereslet. A világ legnagyobb olajkereskedője, a svájci Vitol a téli keresletet napi 96 millió hordóra, a holland Trafigura pedig 92 millió hordóra vagy még annál is kevesebbre várja.
Nyomást gyakorol az olajárakra a líbiai kitermelés meredek emelkedése, valamint az is, hogy októberben már a negyedik egymást követő hónapban nőtt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó államok kitermelése.
A korai kereskedésben látott mélypontokról aztán elrugaszkodtak az olajárak a vártnál jobb kínai és európai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexeknek köszönhetően. Segített az is, hogy Japán két éve először számolt be exportmegrendeléseinek emelkedéséről.
Közép-európai idő szerint délután fél háromkor a januári szállítású Brentet hordónként 0,24 százalékos mínuszban, 37,85 dolláron, a decemberi WTI-t pedig 0,50 százalékos mínuszban, 35,61 dolláron jegyezték.
