eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium újonnan kinevezett államtitkára a kinevezési okmány átadásán a Sándor-palotában 2020. január 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Bértárgyalások: már sejteni, mikor tesz először ajánlatot a munkaadói oldal

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár az InfoRádióban elmondta, nem húzódnak félre a 2021-es tárgyalásoktól, de reméli, a kormány nem kell a megállapodáshoz, és az gyorsan meg is születik.

Megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának bizottsági ülésén. Az már látszik, hogy a koronavírus okozta gazdasági nehézségek és piaci bizonytalanság miatt több éves megállapodás nem születhet, és nem lehet kétszámjegyű a növekedés.

Amint arról az Infostarton korábban beszámoltunk, a Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda minden idők legnehezebb bértárgyalására számít, leszögezve, a jövő évi emeléshez a régiós országok 7-10 százalékos minimálbéremelése és az európai szociális charta adhat iránymutatást. Ez kimondja, hogy a minimálbérnek el kell érnie a nemzetgazdasági átlagkereset 60 százalékát.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az InfoRádióban először is azt rögzítette, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal megteremtette a tárgyalás feltételeit.

"A felek ilyenkor begyűjtik a tagszervezetektől származó javaslatokat, amelyek által egyáltalán ajánlatot tehetnek a tárgyalásokon" - fogalmazott.

Azért beszél "felekről", mert a kormány azt szeretné, ha a munkaadók és a munkavállalók "ketten" meg tudnának egyezni a minimálbérről, a garantált bérminimumról és a bérajánlás összegéről, ami persze nem azt jelenti, hogy a kormány "teljesen félrehúzódna".

"Ott vagyunk minden egyes tárgyalási folyamatban, de először is azt kell látni, mi a két fél ajánlata a másik felé."

Volt olyan már a korábbi évek során, amikor december 30-án tudták aláírni a felek a megállapodást, de reméli, idén gyorsabban haladnak majd, noha a járványhelyzet minden korábbinál nagyobb mértékben bonyolítja a helyzetet.

Magyarországon 2013 óta töretlen a reálkeresetek növekedése Bodó Sándor szerint, és volt olyan is, amikor több éves emelésben is meg tudtak állapodni, ehhez képest most még a jövő évi inflációs adat sem körvonalazódik.

Mint Bodó Sándor elmondta, legalább már az ismert, hogy a munkaadók november közepe táján elő tudnak állni első ajánlatukkal, majd onnantól nagy valószínűséggel heti szintű tárgyalási sorozat kezdődhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×