eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Készpénzt tesz pénztárcájába egy látogató a 20. Sziget fesztivál 3. napján a budapesti Hajógyári-szigeten 2012. augusztus 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Minimálbér-emelés: a Liga elnöke az eddigi legnehezebb tárgyalássorozatra számít

Megkezdődtek a jövő évi minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.

"Ennyire nehéz helyzetben, és ezt leszögezte mind a három oldal, mióta minimálbér-tárgyalások voltak, nem voltunk". A LIGA szakszervezetek elnöke szerint a koronavírus miatti válság alaposan megnehezíti a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetéseket. Mészáros Melinda azonban azt mondja: az emelést 2021-ben is folytatni kell.

A V4-ek országaiban és még Romániában is jelentősen növelték a minimálbéreket és a jövő évben is további emelés várható. Nem maradhatunk le, nem szakíthatjuk meg a 2016-ban elindított felzárkózási folyamatot, mert az a gazdaság szereplői számára komoly károkkal járhat - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Az emelés mértékéről november második felében fogalmaz meg javaslatot a munkavállalói oldal. Abban azonban már az első tárgyaláson is megegyeztek a felek, hogy ismét több évre kijelölik a minimálbérek fejlesztésének irányát. Mészáros Melinda szerint a gazdasági helyzet nem kiszámítható, ezért nem terveznek több évre előre szóló megállapodást.

Úgy vélte, a jövő évi emeléshez a régiós országok 7-10 százalékos minimálbéremelése és az európai szociális charta adhat iránymutatást. Ez kimondja, hogy a minimálbérnek el kell érnie a nemzetgazdasági átlagkereset 60 százalékát.

Ez Magyarországon a mostani 161 ezer forint helyett több mint 220 ezer forintos minimálbért jelentene.

E szintet több szomszédos országban lépcsőzetesen érik el - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Romániában 2021-től térnek rá egy két felnőtt keresővel és két gyermekkel számoló családmodell alapján a minimális megélhetési költségekre épített minimálbér megállapítására. "Magyarországnak is ebbe az irányba kell haladnia: a megélhetési költségeket, az infláció mértékét is figyelembe kell vennünk, ahogy azt is, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyítva ezt a fajta megélhetési költséget is fedezze a megállapított minimálbér."

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményt adott ki. A tárca azt hangsúlyozta, hogy az egyeztetés idén is a kormányzat érdemi közreműködésével zajlik, de a kabinet célja továbbra is az, hogy a minimimálbérekérek jövő évi mértékéről a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek állapodjanak meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×