Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egészségügyi maszkot viselő árus és vásárló a szegedi Mars téri piacon 2020. április 6-án. A koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozást vezettek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Ebben a két hétben az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni. Az élelmiszerboltokban, drogériákban és a patikákban 9 és 12 óra között kizárólag a 65 év felettiek tartózkodhatnak és vásárolhatnak. A rendőrség a közterületeken megnyugtató, segítő, empatikus és lojális intézkedésekkel sarkallja a lakosságot a kijárási korlátozás betartására.
Nyitókép: Rosta Tibor

Meglepte az elemzőket az inflációs adat

Szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalékra lassult az előző havi 3,9 százalékról - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az éves maginfláció 4,0 százalékra csökkent az előző havi 4,7 százalékról szeptemberben.

Az infláció lassulásában az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások előző havinál mérsékeltebb éves áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet.

Az előző hónaphoz viszonyítva átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.

Az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt éves összevetésben, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb az augusztusinál. A szolgáltatások áremelkedése 1,1 százalékponttal, 2,4 százalékra fékeződött le. A járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint tavaly szeptemberben.

Az élelmiszerek között az idényáras élelmiszerek ára 18,5 százalékkal emelkedett, alapvetően a friss gyümölcsök 41,0 százalékos drágulása miatt, míg a burgonya 7,5 százalékkal olcsóbb lett és a zöldségek ára is csak 1,3 százalékkal emelkedett. A párizsi és a kolbász ára 17,0 százalékkal, a cukoré 11,7 százalékkal, a liszté 11,0 százalékkal, a tojásé 9,1 százalékkal lett magasabb a tavaly szeptemberinél.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk 9,6 százalékkal drágultak, ami 0,7 százalékponttal kisebb emelkedés az előző havinál.

A szolgáltatások 2,4 százalékos drágulásán belül 7,1 százalékkal csökkentek a távolsági utazási tarifák, a belföldi üdülés alig 0,4 százalékkal került többe, mint tavaly szeptemberben, ami 4,0 százalékpontos csökkenés az augusztusi áremelkedéshez képest. Változatlanul 10,2 százalékkal drágábbak maradtak a postai szolgáltatások az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg a telefon és internet tarifák 1,2 százalékkal alacsonyabbak lettek.

A járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni az augusztusi 4,7 százalék éves drágulás után, mivel egy hónap alatt 0,5 százalékkal emelkedtek az árak.

A tartós fogyasztási cikkek ára ugyanúgy 2,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, mint augusztusban. Az új személygépkocsik áremelkedése 0,4 százalékponttal 12,7 százalékosra gyorsult, a használt autók az augusztusi 5,1 százalék helyett szeptemberben 4,6 százalékkal voltak olcsóbbak, mint egy éve. A tv-készülékek éves árcsökkenése 3,5 százalékról 5,1 százalékra nőtt, az audió- és videóberendezések ára három hónap emelkedés után ismét az egy évvel korábbi szint alá csökkent.

Lassult a ruházati cikkek éves áremelkedése is az augusztusi 0,9 százalékosról 0,6 százalékosra.

Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára az átfogó adattal egyenlő mértékben, 0,4 százalékkal lett alacsonyabb, meghatározóan az idényáras élelmiszerek 3,8 százalékos árcsökkenésének következményeként. A nem idényáras élelmiszerek ára összességében nem változott. A szolgáltatásokért 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, főként az üdülési szolgáltatások 6,9 és a telefon, internet 1,5 százalékos árcsökkenése következtében. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,2, ezen belül a szeszes italoké 0,5 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest.

Az első három negyedévben átlagosan 3,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a nyugdíjas háztartások fogyasztói kosarát tekintve 4,0 százalékos volt az áremelkedés üteme - közölte a KSH.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×