eur:
407.34
usd:
384.87
bux:
77833.51
2024. november 19. kedd Erzsébet
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond az Iránytű a négy százalékhoz címmel megrendezett Figyelő Top200 konferencián a Várkert Bazárban 2018. október 12-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György javaslatai a valódi népesedési fordulathoz

Most, hogy miniszteri szintűvé válik a családpolitika képviselete a magyar kormányban, összekötődik az otthonteremtéssel és új forrásokkal is kiegészül a gyermekvállalás támogatása. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy látja, érdemes minden jobbító gondolatot összegyűjteni.

A jegybankelnök a novekedes.hu portálon megjelent cikkében azt írja, a 2010-ben induló családpolitikai program még nem ért célba, nagyjából az út harmadánál jár. Szerinte nemzetstratégiai fordulatok történtek, ezek mind segítették a népesedési fordulat elindulását, de még nem voltak elegendőek a sikerhez. "A nemzetstratégiában végbement, a népesedés terén elindult a fordulat. Az elsőt megtartani, a másodikat véghezvinni, ez most a feladat" – írja Matolcsy György.

Évente legalább 110 ezer gyermek születésére lenne szükség, az MNB demográfiai javaslatai alapján ehhez a szinthez az vezet el, ha 2030-ig minden esztendőben évente kétezerrel nő az újszülöttek száma. Ha alatta marad, akkor az eredeti cél belső humán forrásokkal már nem érhető el a következő évtizedekben.

A sikeres gyermekvállalási stratégiát követő országok legalább öt fő eszközzel érik el a sikert.

  1. A gyermekvállaláshoz többletjövedelem járul és a munkaerőpiacon biztonságos, többségében részmunkaidős kereseti lehetőség.
  2. A gyermekvállaláshoz olyan otthonteremtési lehetőségek társulnak, amelyek révén elérhető az egyre bővülő családi tér.
  3. Hozzáférhetőek a gyermekintézmények a bölcsődétől az óvodáig, a kisiskolától a felső tagozatig. Könnyen megközelíthetők, a gyermekkel való foglalkozás minősége jó, az egészégügyi feltételek biztonságosak.
  4. A társadalomban sűrű és széleskörű segítő kapcsolati hálók működnek, amelyek megkönnyítik a munkavállalást, a kikapcsolódást, a továbbképzést és a társadalmi életet.
  5. A gyermekvállalás kifejezetten divat, elismerést hoz, új lehetőségekhez való hozzájutást, összességében legalább a korábbi társadalmi/jövedelmi/vagyoni szint fenntarthatóságát, még inkább ezek erősödését.

Matolcsy György sikeres példaként Franciaországot, az Egyesült Államokat, Izraelt, Izlandot és Angliát említi, ahol a célzott családpolitika alkalmazása vezet eredményre, de a célzás és az eredményt hozó eszközök is eltérők.

A jegybankelnök felidézte, hogy Kopp Mária kutatásai alapján a fiatal magyar hölgyek 2-3 gyermeket szeretnének, a gyermek érték és cél, sokan és sokat vállalnának érte. Benda József demográfus csapatának kutatása azonban árnyalja a képet: hölgyeink 5 százaléka a karriert és egy korlátok nélküli életet választana a gyermek helyett, 70 százaléka megteremtené a gyermek és munka egyensúlyát, míg a negyedük sorolja a gyermeket a karrier elé. Az elsőből nem lesz gyermek, a második csoport megáll egy gyermeknél és a harmadik csoportból jöhet 2, 3, 4 és több gyermek.

Ezt Matolcsy György jó hírnek tartja, mert a legfontosabb az értékrend és életcélok között a gyermek kiemelt szerepe. Ezt nem lehetne pótolni, az összes többi korlát feloldható, mert „csak” kormányzati döntés, pénz, szövetséges intézmények, szervezés, rugalmasság és némi jóindulat szükséges.

Ezek közül többet is felsorol:

  • Kormányzati döntés annak kimondása, hogy a munka és tanulás mellett a gyermekvállalás is többletet jelent a megfelelő jövedelem, vagyon, otthon, középosztályi életmód és biztonságos nyugdíj felé vezető úton.
  • Kormányzati döntés a demográfiai program összekapcsolása az otthonteremtéssel, a közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekkel, a munkaerő-piaci szabályozással, az adórendszerrel, valamint a nyugdíjrendszerrel. Ezek ma vagy egyáltalában nem kapcsolódnak egymáshoz, vagy van kötés, amit erősíteni lehet.
  • Kormányzati döntés a célzás célzása, a három és több gyermeket vállaló nők kiemelt támogatása. Biztonsággal állítható, hogy a demográfiai megoldáshoz kívánatos új gyermekek háromnegyede a párok negyedétől jöhet 2030-ig és azt követően is.
  • Az otthonteremtés gyermekvállaláshoz kötése megindult, ezt kell erősíteni, célzottan és minden szempontból „nagyban”.
  • Ehhez az otthonteremtéshez kell kötni a használaton kívüli állami és önkormányzati földek parcellázását, az új közművek építését és a közlekedési fejlesztések egy részét. A családoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy elfoglalják és „belakják” az országot. Egy ilyen otthonteremtési programot jegybanki hitelkeret is támogathat.
  • Az egészségügyi rendszer célkeresztjébe kell állítani a gyermekvállalás segítését.
  • A nyugdíjrendszert célozni érdemes a gyermekvállalás, sőt társadalmi tőke termelésének elismerésére, miközben fenntartjuk az adórendszeren keresztüli célzást a tudás-tőke gyarapításának érdekében.
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Sajtóhírek szerint az amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukránok oroszoroszági területekre is csapást mérjenek ATACMS-rakétákkal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta az InfoRádióban, hogy Ukrajna nem kapott annyi rakétát, amennyivel érdemben befolyásolhatná a háború menetét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.19. kedd, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV Csoport vezérigazgatója
Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 19. 14:01
×
×
×
×