A kormánynak a pandémia nyomán mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hogy válságot akar kezelni, vagy a változást menedzselné – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Domokos László, aki szerint az, aki válságot kezel, az rövid távon gondolkodik, adót emel és megszorításokat vezet be. Aki viszont észreveszi, hogy átalakultak a viszonyok, és az új feltételekhez igazodik, az felkészül a változásra és adót csökkent, vagyis szélesíti a lehetőségeket.

Az ÁSZ elnöke kifejtette, a válsághelyzet alatt számolni kell a fogyasztás visszaesésével, ez viszont álláspontja szerint elkerülhető, ha nő a munkavállalók és a családok jövedelme. Azt mondta: ehhez az államnak kell megfelelő lépéseket tennie, amelyek közül az egyik most a kormány egyik régi tervének megvalósítása,

az egy számjegyű személyi jövedelemadó mielőbbi bevezetése lehetne.

Domokos László az szja-csökkentés szükségességéről múlt héten a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén is beszélt. „A versenyképességet sokan technológiai vagy beruházási kérdésként kezelik. Holott a legfontosabb tényezője – meggyőződésem szerint – az ember. A lehetőségek kihasználására emberek, vagyis a vállalkozásaik, szervezeteik, a családok képesek – hangsúlyozta. – Ehhez van szükség a motiváció megteremtésére. Úgy ítélem meg, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet újból indokolttá teszi ennek megfelelően a személyi jövedelmek terheinek a felülvizsgálatát, és bizonyos személyi jövedelemadók csökkentésének a kérdését újra elő kell vennünk. Emlékeztetve mondom,

egy százaléknak 170 milliárdos hatása van”.

Domokos László Magyarország egyik legfontosabb feladatának nevezte azt, hogy az ország a következő két–három évben is garantálja saját fizetőképességét, amelyhez hitelekre is szüksége lesz. Úgy vélte, „az államnak saját polgáraitól kell kölcsönt kérnie”. Szükség lenne például nyugdíjcélú állampapírra, ezt korábban tervezte a kormány, de még nem vezette be. Felvetette annak lehetőségét is, hogy rövid lejáratú, jól kamatozó, néhány hónapos állampapírokból is vásárolhasson a lakosság.

A számvevőszéki elnök azt elmondta: három intézkedés lehet hatékony gazdasági krízishelyzet idején. Az első a társadalom öngondoskodásának támogatása – ezt szolgálhatná az új típusú állampapírok bevezetése. A második az adóegyszerűsítés és a gazdaság további fehérítése. A harmadik pedig az állami kiadások áttekintése, a pazarló, felesleges költések elhagyása.

Béremelés az szja csökkentésével

A személyi jövedelemadó csökkentése is az egyik módja lehet annak, hogy emelkedjenek jövőre a bérek – vélekedett az InfoRádiónak Kordás László. A munkavállalói oldalról két szempontot mindenképp szem előtt kell tartani szerinte: egyrészt azt, hogy ne kerüljenek veszélybe a munkahelyek a béremelések által, másfelől, hogy legalább a reálértéket, illetve a gazdasági növekedés egy részét jóvá kellene hagyni a bérekben, így a minimálbérben és a garantált bérminimumban egyaránt.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke kiemelte,

semmiképp nem szeretnék, hogy beáldozásra kerüljenek a bérfejlesztések,

tekintve, hogy a magyarhoz hasonló gazdasági helyzetben lévő országokban lényegesen magasabb a bérszínvonal, így a minimálbérek is 200 ezer forint körüliek az itthoni 160 ezerrel ellentétben. Mindenképpen szükséges tehát a bérfelzárkóztatási program, hogy ne kerüljenek végletesen hátrányos helyzetbe a magyar munkavállalók.

Kordás László a jövőbeni bértárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette: a kiindulópont általában a gazdasági növekedés és az infláció mértéke, ennek kellene megfelelnie a mostaninak is. A 3,5–4 százalékos infláció és a hozzá párosuló 4,5–5 százalékos gazdasági növekedés megfelelő irányt tud mutatni, hogy a szakszervezet a kiindulópontokat meghatározza – magyarázta a szakember, miközben megemlítette, hogy valóban recesszió várható az idei évben, azonban közel sem mindegy ennek mértéke.

A szövetség elnöke megjegyezte, a kormányzat nem lehet passzív szemlélője a bértárgyalásnak, utalva az ÁSZ elnökének nyilatkozatára, amiben a személyi jövedelemadó csökkentését sürgette, amit az MASZSZ is hosszú évek óta támogat. Úgy vélik,

a béremelés egyik eleme lehetne az, hogy kevesebbet von el a munkavállalóktól az állam,

növelve nettó jövedelmüket. Vagyis minél nagyobb mértékű adócsökkentés lesz, annál kisebb bérterhet kapnak majd a vállalkozások – tette hozzá.