12 °C
Váratlan jó hír az autógyárak újraindulása, mivel valamelyest javítja a magyar gazdaság idei növekedési kilátásait - mondta az InfoRádiónak Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Hozzátette: így arról is világosabb képet kaphatunk, hogy hol és milyen akadályok állhatnak a gazdasági növekedés útjában. A feldolgozóipar teljesítménycsökkenése kapcsán ugyanis kérdés volt, hogy az mennyiben írható az ellátási láncok megszakadása és mennyiben a bizonytalanná váló és/vagy visszaeső kereslet számlájára.
"Sok országban láthatóan gazdasági visszaesést okoz majd a koronavírus-válság, ez pedig egy olyan erősen prociklikus ágazatnak, mint a járműgyártás, vélhetően a keresletére is erős hatást gyakorol majd" - mondta Madár István. Az ellátási problémákról pedig eddig is lehetett tudni - elsősorban a kínai járványvédelmi intézkedések és leállások miatt. Az elemző szerint utólag már látható, hogy inkább ez a kínálati sokk volt erősebb a feldolgozóipar részéről, és úgy tűnik, hogy az ellátási láncok megszakadása akár a kínai, akár az észak-olasz reakciók miatt érdemben hozzájárult az autóipari leállásokhoz. Az újraindulást pedig elősegítette a láncok helyreállása.
Madár István szerint nehéz bármiféle előrejelzést adni az autógyárak újraindulásának növekedési hatásairól, mivel a magyar gazdaság kilátásaira adott prognózisok a GDP 3 százalékát kitevő növekedéstől a 8 százalékos zsugorodásig terjednek.
"Olyan óriási a bizonytalanság, amiben a járműgyártás valamelyes visszatérése talán a legpesszimistább forgatókönyveket valószínűtlenebbé teszi, de azért összességében még mindig nagy szórást mutatnak az előrejelzések"
- tette hozzá az elemző.
Szerinte a probléma az, hiába gondoljuk azt, hogy az ellátási láncok helyreállásával esetleg vége a kínálati sokkhatásnak a feldolgozóiparban, ettől még kérdéses, hogy milyen kapacitással üzemelnek majd a gyárak. "Az szinte biztos, hogy a hazánkban termelő a cégek is megérzik majd az újautó eladások visszaesését " - mondta Madár István. A gazdasági hatások előrejelzéséhez pedig látni kellene, hogy az újraindítási döntések mögött milyen motivációk húzódnak, mekkora kapacitást szeretnének helyreállítani akár a tavalyi második félévben dübörgő kapacitásokhoz képest.
"Könnyen elképzelhető, hogy az újraindulás csak piacvédelmi, munkahelyvédelmi megfontolások miatt történik"
- mondta az elemző. Megeshet, hogy egy-egy cég úgy véli, hogy inkább érdemes - még ha alacsonyabb fordulatszámon is - fenntartani az üzemet, mert így a dolgozóknak és a beszállítóknak is munkát biztosítanak, és megőrzik akár lazább formában is a gazdasági kapcsolatokat, mintha bizonytalan időre elvágnák ezeket a szálakat, és ezzel újra kellene kezdeni az építkezést néhány hónap vagy negyedév múlva.
Ezért is óvatosak a prognózisokkal, és azzal kapcsolatban, hogy mekkorát lendíthet ez a magyar gazdaságon.
"Egy nagyon fontos bizonytalansági tényezővel kapcsolatban azonban optimistábbak lehetünk, méghozzá a tekintetben, hogy Európában kevésbé kínálatisokk-specifikus volt a válság, és sokkal inkább a keresleti sokk volt erős" - mondta az elemző. Bizonyos területeken, és elsősorban inkább a szolgáltató szektorban egyes ágazatokban nagymértékben visszaesett, vagy akár teljes egészében megszűnhetett a kereslet.
"Ez önmagában nagyobb csapás a gazdaságra most, mint az, hogy a feldolgozóiparban esetleg ellátási problémák jelentkeztek ideiglenesen"
- mondta Madár István.
Szerinte még nem ért véget a válság, de egy kevésbé fajsúlyos tényező, vagy kockázat az egy héttel ezelőttinél jobb kilátásokkal kecsegtet. "Emiatt talán lehet abban bizakodni, hogy ha ezek a cégek fenn tudnak maradni, akkor az a gazdaságnak adhat egy olyan támaszt akár fogyasztási kereslet, akár export oldalról, ami egy kicsit javíthatja Magyarország növekedési kilátásait" - tette hozzá az elemző.
