A kormányzati szektor hiánya 958 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt 2019-ben. Az egyenleg 2018-hoz viszonyítva GDP-arányosan 0,1 százalékponttal lett kedvezőbb - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai alapján - 2019 végén 31 040 milliárd forintot, a GDP 66,3 százalékát érte el. A kormányzati szektor bevétele 20 588 milliárd, kiadása 21 546 milliárd forint volt.
A bevételek 1594 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal nőttek.
A legnagyobb értékkel, 677 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 397 milliárd forintot, 9,6 százalékot ért el az áfabevétel emelkedése.
A jövedelemadó-bevételek 291 milliárd forinttal, 10,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 334 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal emelkedtek.
Az egyéb bevételek 292 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal növekedtek.
A kiadások 1635 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal nőttek.
A bővülés a bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében 305 milliárd forint (12,2 százalék),
a folyó termelőfelhasználást illetően 396 milliárd forint (11,6 százalék) volt.
A kifizetett munkavállalói jövedelem 255 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal,
a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 228 milliárd forinttal, 4,7 százalékkal nőttek.
A kamatkiadásoknál a növekedés 50 milliárd forint (4,9 százalék),
az egyéb kiadásoknál 402 milliárd (11,3 százalék) volt.
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
A közvélemény-kutatókkal kapcsolatban az Amerika-szakértő úgy fogalmazott, az amerikai elnökválasztás fontos hitelességi próba lesz, miután 2016-ban csúfosan leszerepeltek.
A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.
11 °C
