A kormányzati szektor hiánya 958 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt 2019-ben. Az egyenleg 2018-hoz viszonyítva GDP-arányosan 0,1 százalékponttal lett kedvezőbb - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai alapján - 2019 végén 31 040 milliárd forintot, a GDP 66,3 százalékát érte el. A kormányzati szektor bevétele 20 588 milliárd, kiadása 21 546 milliárd forint volt.
A bevételek 1594 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal nőttek.
A legnagyobb értékkel, 677 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 397 milliárd forintot, 9,6 százalékot ért el az áfabevétel emelkedése.
A jövedelemadó-bevételek 291 milliárd forinttal, 10,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 334 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal emelkedtek.
Az egyéb bevételek 292 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal növekedtek.
A kiadások 1635 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal nőttek.
A bővülés a bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében 305 milliárd forint (12,2 százalék),
a folyó termelőfelhasználást illetően 396 milliárd forint (11,6 százalék) volt.
A kifizetett munkavállalói jövedelem 255 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal,
a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 228 milliárd forinttal, 4,7 százalékkal nőttek.
A kamatkiadásoknál a növekedés 50 milliárd forint (4,9 százalék),
az egyéb kiadásoknál 402 milliárd (11,3 százalék) volt.
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A miniszterelnök azonnali jelentést kér az autópálya-terelések okozta közlekedésbiztonsági helyzetről az M1-es autópályán történt péntek hajnali balesetek miatt.
Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
Akár négyszer-ötször többe is kerülhet a villamosenergia-hálózat fejlesztése, ha az új távvezetékeket nem oszlopokra, hanem a föld alá építik – derült ki két, a brit kormány számára készített független tanulmányból. A hálózatbővítési tervek azonban egyre nagyobb társadalmi ellenállásba ütköznek, különösen Kelet-Angliában, ahol több helyi szervezet és politikus is azt követeli, hogy az új vezetékeket ne oszlopokon, hanem a föld alatt vezessék.
Az iráni békemegállapodás hírére és a kedvező hazai kilátásoknak köszönhetően 2022 februárja óta nem látott szintre, 353 forint alá erősödött a forint az euróval szemben.