Infostart.hu
eur:
378.46
usd:
321.45
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Boris Johnson brit miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezére a londoni II. Erzsébet Királynő Központban 2019. december 13-án, miután pártja stabil többséget szerzett az alsóházban az előző napi brit előrehozott parlamenti választásokon. A felirat jelentése: a nép kormánya.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Drákói lesz az új brit munkavállalási engedélyes rendszer

Megtetszett az ausztrál szigor Boris Johnsonnak, ezért tekintet nélkül a brit gazdaság munkaerő-igényére, jövőre teljesen új, pontozásos rendszert vezetne be a munkavállalási engedélyek kiadásánál. Csak a jól fizető állásokra jelentkezők számíthatnak könnyű hozzáférésre a brit munkaerő-piacon.

Durván megszigorítaná a munkavállalási engedélyek kiadását a 2020 végén lejáró átmeneti időszakot követően a brit kormány - írta a Népszava. A hivatalos állásfoglalás szerint a szigorú elbírálású, pontozáson alapuló asztrál rendszert tervezik bevezetni. Ebben csak a legkiválóbbak, köztük zenészek, matematikusok, kutatók, tudósok és színészek rendezkedhetnek be hosszabb távú letelepedésre kötelező érvényű állásajánlat nélkül és mozoghatnak akadálytalanul szervezetek, földrajzi helyek, munka- és szerepkörök között - írta lap.

Pontok az igénylők képzettségétől, nyelvtudásától függően szerezhetőek, illetve kormány által jóváhagyott szponzor vállalatoktól származó ajánlattal, ami legalább évi 25,6 ezer forintos fizetésre szól. De előfordulhat, hogy akár évi 23.000 fontos fizetési ígéret is feljogosít a beutazásra, amennyiben a jelentkező más területeken összeszedett, legalább 70 ponttal pontokkal kompenzálja a különbséget.

A brit kormány arra is felhívta a szigetország gazdasági szereplőinek figyelmét, hogy amennyiben igénylik, legkésőbb december 31-ig töltsék be az alacsony képzettséget igénylő álláshelyeket, mivel

ezt követően nem számíthatnak kivételes eljárásra a munkaerőhiánnyal küzdő szektorok - például az egészségügy és a szociális ellátás - sem.

A lap bevándorlási szakértőkre hivatkozva azt írta, az új szabályok után sem lesz javulnak érdemben a brit álláskeresők elhelyezkedési esélyei. A kormányzati tisztviselők ugyanis nem hajlandók határozott ígéretet tenni azzal kapcsolatban, mikor várható az évi 212 ezerre tett nettó bevándorlási szám tényleges csökkenése. Még az is elképzelhető, hogy emelkedni fog, hiszen egyik célja a migráció igény szerinti befolyásolhatósága, és a gazdaság alacsony képzettségű külföldi munkaerőtől való függésének megszüntetése.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×